Le nature morte: Németh Ábel egyéni kiállítása a Kiss Kunszt Galériában

Az időszaki tárlat a kortárs csendéletfestészet új arcát mutatja be az egyik legizgalmasabb képviselőjének, Németh Ábel képzőművésznek a munkái által. A Le nature morte című kiállításon először látható alkotásokat is megismerhetnek az érdeklődők szeptember 4. és október 4. között. A kiállításmegnyitó szeptember 4-én 18 órakor lesz a Takaréktár utca 1. szám alatt található galériában.

Németh Ábelt inspirálják a korai, ókori freskókon látható gyümölcsök és ételek. A modern és a kortárs festészet végül gyökeresen megváltoztatta a csendéletről alkotott képet: ma már nem a halál a domináns téma, hanem a tárgyak élete, az azokkal való kapcsolatunk és a – szépen lassan önmagát is felfaló – fogyasztói kultúra.

A képzőművész mindennapi tárgyakat emel művészi magaslatokba, ám nem elsősorban a mulandóságuk végett, hanem mint kulturális szimbólumoknak ad új életet és értelmet. A Pepsi-doboz, a Fanta-flakon, a Balaton-szelet, a cigaretta, illetve a szobanövények mind-mind a posztmodern életünk lenyomatai, így ezek ábrázolásai a jelenről és ezáltal rólunk is mesélnek.

A kóla pezsgése éppúgy lehet a pillanatnyiságnak és a múlékony élvezetnek a jelképe, mint a régi csendéleteken megjelenő, gazdagságtól roskadozó asztalok. A kortárs képzőművész minden munkájában azonnal felismerhető a sajátos látásmód, valamint a témához való személyes hozzáállás. Azáltal, hogy kézzel festett, textúrált felületen jeleníti meg a tömegtermékeket, eltávolítja a gyártás rideg logikájától és egyéni, „kézműves tárgyakká” változtatja azokat. Tárgyai a hétköznapok valóságának a koloritgazdag szimbólumai, a mindennapok mementói.

A 21. században a csendélet műfaja lehetővé teszi, hogy a művész kísérletezzen a kompozícióval, a perspektívával, a fényekkel, valamint az egyes tárgyak textúrájával és egyedi színvilágával. Németh Ábel festészetében megfér a tengericsillag egy szobanövény otthonos környezetében, a fekete-fehér csíkos kaktusz a kék kockás abroszon, a zöld lakótelepi ház a vöröslő égbolt alatt.

A művész képi világa izgalmas elegyet alkot: a 20. században élt amerikai festőművész, Edward Hopper magányos terei, a kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb nemzetközi mestere, David Hockney vibráló színmezői, valamint a pop-art atyja, Andy Warhol kapitalizmusba mártott ikonográfiája mind-mind hatnak rá.

Festészete azonban nem egy – az egyik festményén is megjelenő – Happy Meal-box, amelynél minden egyes doboz ugyanazt a terméket rejti. Mindkettő arról szól, hogy hogyan teremtünk plusz jelentésréteget a mindennapi tárgyainknak, ám amíg a Happy Meal a profitért, addig a képzőművész a gondolatébresztésért teszi ugyanezt.