Az Alzheimer-kór kialakulásának okait vizsgálják szegedi kutatók
Az Alzheimer-kór kialakulásának okait vizsgálják szegedi kutatók – tájékoztatta a Szegedert a Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatósága.
A projekt 108 270 000 forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a Horizont 2020 programban.
„A projekt fő célja azonosítani olyan, az emberi agyra jellemző, de az állatokban nem előforduló jelenségeket, illetve sejttípusokat, amelyek talán szerepet játszhatnak abban, hogy az emberi agyban miért alakul ki az Alzheimer-kór” – mondta a kutatásról Dr. Tamás Gábor, a TTIK Biológia Intézet Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének egyetemi tanára.
A professzor szerint egy kutatás akkor lehet világszínvonalú, ha olyan területre összpontosít, amelyet máshol nem vizsgálnak. A szegedi kutatás abban különbözik más projektektől, hogy itt nem a sejttípusok számát vagy mennyiségi jellemzőit vizsgálják, hanem az agykérgi folyamatok működését.
KAPCSOLÓDÓ CIKK:
A demencia első jeleinél sokszor nincs okunk gyanakodni
Magyarországon évente 12 ezer embert ér el a szellemi leépülés, az internet pedig nem feltétlenül segít. Az internet korában már nem is annyira a saját tudás az igazi érték, inkább az, hogy a rendelkezésünkre álló adatok között hogyan tudunk eligazodni – és ez a demenciára is igaz.
Az agykutatás jelenlegi helyzetét a fizika száz évvel ezelőtti állapotához hasonlította, amikor a rendelkezésre álló technológia és elméletek lehetővé tették alapvető kérdések megválaszolását. Példaként említette az emberi és más élőlények agya közti különbségeket, valamint azt, hogy szükséges-e emberi agy az intelligencia kialakulásához és megőrzéséhez. Úgy véli, a következő 20–30 év hozhat áttörést az agykutatásban, hasonlóan a genetikai kód megfejtése utáni fejlődéshez.
A kutató elmagyarázta, hogy az agykéreg sejttípusokra bontott összetétele lényegesen eltér az állatmodellekétől, szemben más szervekkel, mint a szív, a máj vagy a vese, amelyeknél az állatkísérletek jól alkalmazhatók. A magasabb rendű agyfunkciókhoz kapcsolódó betegségek, például az Alzheimer-kór, nem vizsgálhatók pontosan állatokon, ha azok speciális sejtekhez és hálózatokhoz kötődnek. „Minél mélyebbre ásunk az emberi agy ilyen speciális tulajdonságaiban, annál inkább modell híján maradunk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az emberi betegségek legjobb modellje maga az ember.