Gyenge Zoltán: Most is van egy rossz sztereotípia, hogy a bölcsészet- és társadalomtudomány nem produktív

„Most is van egy rossz sztereotípia, hogy a bölcsészet- és társadalomtudomány nem produktív, mivel nem lehet megenni, nem termel áramot, nem gyárt nekünk önjáró autókat. Legfeljebb egy elviselhető rossz” – mondta a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának honlapján megjelent interjúban a leköszönő dékán, Gyenge Zoltán, aki tizenegy éve töltötte be a pozíciót, miközben kutatott, filozófiát oktatott és ügyvédként is dolgozott. Megbízása június végén ért véget. 

Kezdetben csődközeli helyzetben volt és az egyetem szolidaritási alapjára szorult a BTK, elevenítette fel a 2000-es, 2010-es éveket. „Nem volt túl vidám a kezdés. Nemcsak azért, mert tulajdonképpen meg volt kötve a vezetés keze, hanem azért is, mert ez a presztízs szempontjából nagyon negatívan hatott. Annak a veszélye is fennállt, hogy központi irányítás alá vonják a kart.”

Aztán fokozatosan javult a helyzet, elmondása alapján most „másfél milliárd körüli pluszban van a kar”. Szerinte emellett a presztízse is nőtt. „Van vagy volt egy nagyon-nagyon rossz közbeszéd a bölcsészekről. Még elég komoly politikusok is lealacsonyító kijelentéseket tettek, és ez a gondolkodás általában, a közbeszédben is erőteljesen elterjedt” – fejtette ki. Úgy látja, még most jelen van a társadalomban egy negatív sztereotípia, igaz, magán az egyetemen belül egyre kevésbé is érezhető.

A bölcsészdiplomával rendelkezők előnye, hogy jobban képesek alkalmazkodni a munkaerőpiac változásaihoz, állítja az egykori dékán. Emellett hasznos lehet a nyelvtudásuk, a szövegértelmezési képességeik, az önálló gondolataik, a kritikus hozzáállásuk is. Jogászként azt tapasztalta, hogy kifejezetten ilyen embereket keresnek egyes munkaadók. „Egyszer az egyik német megbízóm azt mondta, hogy »hozzál ide nekem egy ilyen embert, amit szakmailag kell, azt majd néhány hónap alatt megtanítom neki.«” – idézte fel. 

Gyenge Zoltán helyét július 1-jétől Racsmány Mihály vette át, aki elődje szerint kiváló dékán. „Nagyon fontos az, amit ő is kiemel, a nemzetköziesítés. Meg kell nézni a demográfiai adatokat: a karnak, de általában a felsőoktatásnak is a felvevőképessége limitált, és ez jobb biztos, hogy nem lesz. Tehát egy olyan képzési portfóliót kell összeállítanunk, ami egyre jobban vonzza a külföldi hallgatókat. Ez egyébként elindult, tehát ha megnézzük, akkor egy fölfelé mutató görbét látunk arról, hogy hány külföldi hallgató van évről évre az egyetemen” – vélekedett.

Korábban a Szegederen írtunk arról, hogy a külföldi hallgatók számára igen vonzó a szegedi egyetem, ugyanakkor a város a diplomaszerzésük után nem tudja megtartani őket, a nyelvi akadályok, a korlátozott munkalehetőségek és magyar sajátosságok miatt általában továbbállnak. A problémáról és lehetséges megoldásairól három fiatalt kérdeztünk. 

A külföldiek bevonzása mellett Gyenge fontosnak tartja azt is, hogy a BTK jelen legyen kulturális térként is, nemcsak ebben a régióban, hanem országos szinten is. Ezért volt meghatározó számára a kari kávézó 2021-es megnyitása. A Café Radnóti egyébként azóta se zárt be, de az egyetem idén kirakta az előző bérlőt, így a nyári leállás után szeptemberben már új üzemeltetővel nyit újra. 

Bár a dékáni pozíciót átadja, nem éreztem azt, hogy búcsúznia kell, mert vannak új feladataim, például a kiadó, a Szeged University Press. Megválasztották az Egyetemi Doktori Tanács elnökének, illetve itt a karon a nemzetközi ügyekbe is besegít, valamint a Filozófiai Doktoriskolát is vezeti. Emellett dolgozom a könyvein, és folytatja a tanítást is.