Tavaly augusztusban záratta be a kormányhivatal a szegedi Wesley általános iskolát egy 140 millió forintos tartozásra hivatkozva. A sajátos nevelési igényű gyerekeket is befogadó iskola a tanévnyitó előtt nem sokkal zárt be, a diákokat pedig elhelyezték más, különböző intézményekben, ami azonban nem jelentett számukra megfelelő megoldást, hiszen többen évismétlésre kényszerültek. Felzárkózásukat délutáni, külön fejlesztő foglalkozások segítették, amiket a szülők szerveztek.
A tartozás az iskola szerint annak a következménye, hogy a kormány megvonta a Wesley fenntartójától, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségtől az állami támogatások jelentős részét, a közösség szerint jogsértő módon.
Alapítványuk leginkább adományokból tartja fenn magát. Bár többször próbálták magukat nyilvántartásba venni, a kormányhivatal eddig háromszor is visszautasította a kérelmüket.
Napjainkban társas- és irodaházak tömkelege fogadja a Szegedre érkezőket a vasútállomásról kilépve, de egykor a helyükön kertesházak és kisboltok álltak. Az 1902 óta működő szegedi vasútállomás és környéke több változtatáson is átesett, különösen az elmúlt 20 évben, és úgy tűnik, ez a tendencia a jövőben is megmarad.
Ahogy a lakások és az irodaházak miatt megnőtt a népsűrűség a környéken, és ahogy az infrastruktúra is fejlődött a TramTrain elindításával, úgy hozhatnak változást a környéken a tervben levő további építkezések is. Így a szegedi vasúti Tisza-híd visszaépítése, amin keresztül Makó és Temesvár is elérhetővé válna Szegedről vasúton, illetőleg a buszpályaudvar átköltöztetése a Mars térről a Nagyállomás mellé. Minderről és a további tervekről Legény Dániel kollégám cikke ad tanúbizonyságot.
Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, július 25-én megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!
Kedves Olvasók!
Hegedűs Ádám Alex vagyok, a Szegeder újságíró-gyakornoka. Most először jelentkezem az elmúlt egy hét legfontosabb írásaival.
A heti hírlevélből többek közt megtudhatjuk, hogyan alakultak az idei felvételi ponthatárok, betekintünk a BYD szegedi gyára körül kialakult bizonytalanság hátterébe, valamint nagy vonalakban körbejárjuk a szegedi Nagyállomás történetét is.
Kihirdették a felvételi ponthatárokat július 23-án este. Az SZTE oktatási igazgatója elmondta, hogy csaknem hétezer hallgató kezdi meg a tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen. Mesterképzésre 4449, alapképzésre pedig 1232 fő nyert felvételt, közülük 5692-en jutottak be állami ösztöndíjas képzésre. Az egyetem hallgatói létszáma ennek tükrében 25–26 ezer fő közöttire tehető majd szeptembertől. Szegeden az eredményeket a szerda esti Pont Ott Partin várták a felvételizők.
A tanulmányaikhoz szükséges információkról e-mailben kapnak értesítést a leendő hallgatók, akiket pedig nem vettek fel, a pótfelvételin újra megpróbálhatnak jelentkezni az SZTE-re július 30. és augusztus 7. között.

Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder
Baráth Zoltán, az SZTE Fogorvostudományi Karának dékánja 2025 tavaszán szeretett volna paradontológiai szakvizsgát tenni. Ehhez megszerezte az abszolutóriumot, de azt végül az egyetem érvénytelenítette. Minderről először a Redditen lehetett olvasni.
A vizsgálat megindítását a Nemzeti Vizsgabizottság kezdeményezte, ami az ügyben levelet írt Rovó Lászlónak, az SZTE rektorának. A rektor ezután tényfeltáró vizsgálatot rendelt el, amely bebizonyította, hogy az abszolutórium nem felel meg a hatályos egészségügyi miniszteri rendeletnek, mivel több kötelező tartalmi elem is hiányzik belőle, és nem is a megfelelő hatáskörrel rendelkező személy írta alá.
Ocskó Ferenc kollégám fotója 1956 szellemiségét idézi meg. A kátyús útburkolat köré felfestett magyar zászló remekül visszaadja a forradalom idején használt, Rákosi-címer nélküli zászlók képét, és jelképezi mindazt, amit ez akkor jelentett a forradalmárok számára.

Fotó: Sahin-Tóth István / SZTE NKI

Fotó: Joó István / Facebook

Baráth Zoltán a 2025 februári öttömösi disznóvágáson készült kép legszélén, jobbra látható többek között Mihálffy Béla társaságában
Fotó: Mihálffy Béla / Facebook
Bár korábban arról adott hírt a Reuters névtelen források információi alapján, hogy Törökországban hamarabb kezdheti el a kínai elektromosautó-gyártó BYD a tevékenységét, mint Szegeden, Joó István kormánybiztos rácáfolt a hírekre. A Reuters szerint a 4 milliárd euróból épülő szegedi üzem nem idén, hanem 2026-ban nyithat meg, és az indulás évében csupán néhány tízezer jármű készülhetne el, ami elmarad attól a 300 ezer darabtól, amit célként tűztek ki. A változtatások mögött szerintük a cég európai működésének átszervezése állhat, továbbá, hogy Törökországban alacsonyabbak a munkaerőköltségek.
Joó István fake news-nak nevezte a közösségi oldalán közölt sajtónyilatkozatában a szegedi gyár megnyitásának elhalasztását, és állítását a gyár építési munkálatairól készült képekkel támasztotta alá. Emellett maga a BYD is megerősítette, hogy már az év végén megkezdenék a gyártást Szegeden, közlésük szerint az üzem végkapacitása a tervezett lesz.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder