Kié a parkoló, és mit keres egy első világháborús emlékmű egy szegedi bérház udvarán? – heti hírlevél #65

Forrás: Szabó Sándor / Facebook

Fotó: Lázár János / Facebook

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, július 4-én megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!

Kedves Olvasók!

Ezen a héten is összeszedtük nektek az elmúlt napok legfontosabb híreit: lesz szó egy szegedi bérház udvarán álló első világháborús emlékműről, egy emlékezetes diplomaosztóról, és arról is, hogy kedd óta újra lehet fürödni a Sárgán. Míg Lázár János arra jutott, hogy a Tisza Párt miatt kerültek veszélybe a magyar vasútfejlesztések, mi annak jártunk utána, hogy ha a közterület mindenkié, akkor kié a parkolóhely?

5. Lázár János szerint a Tisza Párt rátámadt a magyar vasútra

Magyar Pétert és a Tisza Pártot hibáztatja legújabb Facebook reels videójában Lázár János azért, mert az Európai Beruházási Bank határozatlan időre elhalasztotta döntését a Magyarországnak nyújtandó vasúti fejlesztési hitel ügyében. Ez az a hitel, melyből többek között a Szeged–Kiskunfélegyháza vasúti vonalszakaszt újították volna fel, akár már idén elkezdve a munkákat. Az építési és közlekedési miniszter arról beszélt, hogy már egy éve dolgoznak kollégáival a forrásszerzésen, elkészítettek egy 800 milliárd forintos fejlesztési tervet, amely 500 kilométernyi vasútvonal korszerűsítését célozza Magyarországon. Szerinte az egyeztetések rendben haladtak, de hogy az Európai Beruházási Bank a döntéshozatalt elhalasztotta, az a Tisza Párt beavatkozásának következménye.

„Az Európai Néppárton keresztül nyomást gyakorolt az Európai Beruházási Bankra, hogy a magyar vasút ne kaphassa meg a fejlesztési forrást” – mondta Lázár a Tiszára, mire Magyar Péter a Facebookon szarkasztikusan úgy reagált, hogy „nyilván a mozdonyok átlagéletkora is a TISZA felbukkanása miatt ugrott hirtelen 50 évre, ahogy a váltók is miattunk törnek és a mozdonyokat is mi gyújtjuk fel brüsszeli utasításra”.

Magyar a posztját azzal zárta, hogy Lázár János maga állította le az összes vasúti beruházást 2022-ben. Szerinte számos új mozdony és InterCity érkezett volna, de jutott volna pénz pályaépítésre, váltócserére, egyéb infrastruktúra fejlesztésre is, ha ezeket Lázár le nem húzza. Úgy látja, az uniós források nem a Tisza, hanem „Orbán Viktor és családjának ipari méretű korrupciója miatt nem érkeznek”.

Tovább a sztorira

A hét képe

A hét képének választott fotón az az emlékmű látható, amiről Legény Dániel kollégám írt cikket. Ezt fontos elmondani, mivel a dolog állapotából adódóan első ránézésre nem biztos, hogy rájön az ember, mi is ez. Csak két fa között egy szögletes kőtömböt lát, lépcsőkkel körülvéve, üres tetején valaha talán volt valami, de most csak az árnyék ül rajta. Oldalához egy darabjaira szedett bicikliváz támaszkodik, mintha az emlékmű sorsában osztozna. A háttérben csukott ablakok, eresz, semmi dísz. A fény átszűrődik a lombokon, de nem mutat irányt, csak megvilágít egy helyet, amit sokan már elfeledtek.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

2. Egy fiatal orvos kalandjai az „összedőlés szélén álló” egészségüggyel

Az összedőlés szélén álló egészségügyről beszélt a szegedi orvoskar egyik végzős hallgatója a diplomaosztón. Kincse Csongor azt mondta, orvosként biztosan lesznek nehéz napok, amikor azt érzik majd, hogy bármi mást csinálnának, csak nem az orvoslást. „Társaimmal egy diszfunkcionális, az összedőlés szélén álló rendszerben kell majd dolgoznunk. Egy olyan rendszerben, ahol az anyagi és humán erőforrások hiánya mindennapos gondokat okoz. Egy olyan rendszerben, amelyet belülről feszít az orvosok és szakdolgozók közti bérszakadék. Egy olyan rendszerben, amelynek a vezetője a kórházi fertőzések elleni harc helyett Facebook-kommentekkel harcol” – utalt Takács Péter egészségügyi államtitkárra.

Kincse szavaira a politikus stílusosan egy Facebook-kommentben reagált, a volt MOK-elnök Kincses Gyula bejegyzése alá írta, hogy „amikor én ennyi idős voltam, mint ez a kedves fiatal kolléga, én is hasonlókat mondtam az egyetemi eseményeken. Csak akkor épp ti voltatok hatalmon, Gyula...és egy 90 nettós kezdő orvosi fizu várt rám”.

Később úgy tűnt, Kincse véleményének más eredménye is lett. A fiatal orvos arról számolt be, hogy bár aláírta a szerződését, a diplomaosztó után a bajai kórház főigazgatója kerülte a válaszadást arra, hogy mikor állhat munkába a szakember. Végül kiderült, hogy félreértés lehetett a dolog, hétfőn tárgyalnak az ügyben.

Tovább a sztorira

3. Kié a parkolóhely?

A parkolás problémaköre mélyen összefügg a környezet védelmével és a városok élhetőségével. Szegeden is egyre gyakoribb, hogy az építtetők különböző trükkökkel próbálnak meg spórolni a garázsokon, így a parkolás terhe fokozatosan átterelődik a közterekre: éppen azokra a felületekre, amelyeket zöldíteni kellene, valamint közösségi célokra visszaadni.

Legény Dániel kollégám cikkében a már említett trükköknek és annak járt utána, hogy milyen jogi szabályozások vonatkoznak a parkolókra, kinek a felelőssége azok biztosítása, és milyen emberi alapjogi dilemmákat vet fel a téma.

Ugyanis a zöldfelületek növelése nemcsak jó szándék kérdése, hanem nemzetközi kötelezettség is: az államok – így az önkormányzatok is – kötelesek lépéseket tenni a klímaváltozás mérséklésére és hatásaihoz való alkalmazkodásra. Ebben kiemelt szerepet kapnak a városi zöldterületek, amelyek csökkentik a hőszigethatást, javítják a levegő minőségét, és elnyelik az üvegházhatású gázokat. A parkolás, a zöldterület és a közterület-használat nem választható szét. A kérdés már rég nem csupán arról szól, hány autó fér el egy utcában – hanem arról is, hogy a város kinek és hogyan biztosít élhető környezetet.

Tovább a sztorira

Ezek történtek még

  1. Nyár végéig újulhat meg a Bakay Nándor utca tönkrement aszfaltja a Cédrus-lakópark előtti részen
  2. Flakonokban tett ki a szolgáltató ivóvizet Makón, mert konténeres már nincs
  3. Mentősök döntötték ki a Klauzál téri oszlopot, vállalják a helyreállítás költségét
  4. Még az űrből is látszik a szegedi szárazság
  5. Kétszázan demonstráltak Szentesen a helyi kórházért
  6. „Halállal lakoljanak, vérük rajtuk” – idézte a Bibliából a melegekre utalva az SZTE bölcsészkarának egyik munkatársa
  7. Egy szegedi gasztrokocsma is felkerült a legjobbak közé
  8. Várkonyi Andrea szerint rettenetesen ki van fordulva magából a világ
  9. Vučićnak elege lett a blokádokból, mindenkit le akar tartóztatni

4. Negyven év után lett új szabadstrandja Szegednek

Negyven év fürdési tilalom után július 1-jétől hivatalosan is megnyílt a szabadstrand Szeged egyik ikonikus üdülőterületén, a Sárgán. A helyiek közösségi munkával és önkormányzati támogatással érték el, hogy tavaly több mint kilencmillió forintból többek között napvitorlákkal, tusolókkal és illemhelyek kihelyezésével is gyarapodjon a tápéi strand, ekkor azonban még nem lehetett itt legálisan fürödni.

A terület története több mint egy évszázadra nyúlik vissza: itt épültek meg a szegedi üzemek első hétvégi házai, mára sokan életvitelszerűen lakják az üdülőövezetet. A nyolcvanas években tiltották meg a hatóságok a fürdőzést, és nem lehetett tudni, hogy valaha még lesz-e itt strand. A hivatalos indoklás szerint sokáig azért tiltották a fürdést a Sárgán, mert közel esik a parthoz a jachtkikötő kijárata. A területre vonatkozóan a fürdéshez szükséges engedélyeket a Tömörkény István Üdülő Társulat kérte ki, és meg is kapta.

Tovább a sztorira

Illusztráció: Szegeder

1. Egy romos bérház udvarán áll a megcsonkított szegedi világháborús emlékoszlop

Szegeden 28 darab I. világháborús emlék van, és ha megkérdeznénk egy random helyit vagy egy turistát, melyik jut eszébe először, talán a legtöbben az Aba-Novák-freskós Hősök kapuját mondanák. Egykoron, még a kapu megépítése előtt a közelben állt viszont egy másik emlék is, a 46-os gyalogezred hősi halottainak emlékoszlopa.

Legény Dániel kollégám írt cikket most az oszlopról, ami teljes pompájában már csak a korabeli képeslapokon lelhető fel. Az 1925 májusában felavatott emlékműnek az Aradi téri püspöki palota építése miatt kellett költöznie 1930-ban, akkor helyezték át a 46-os laktanya udvarára. Az egykori kaszárnya a Mars tér és az Árkád közötti, mára kissé lepusztult állapotban lévő bérházban helyezkedett el, az ide száműzött emlékmű ma már nem nagyon látogatható a zárt udvar miatt, talán ezért van az, hogy sokan nem is tudnak a létezéséről. Mára csak a talapzata látható, de egykoron a város dísze lehetett.

„Négy körkörös lépcső vezetett föl a nyolc–nyolc oldalú kettős talapzathoz. Oldalait márványlapok borították, ezekre vésték föl az ezred hősi halottainak nevét. A talapzaton mintegy 6 méter magas, négyzet alakú oszlop állt, tetején a Szent Koronával” – írta róla Tóth Attila a Szeged szobrai és muráliái című könyvében.

Tovább a sztorira

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder