Az űrből is látszik a szegedi szárazság

Legalábbis a HungaroMet által közzétett speciális műholdfelvételeken. Amikor a növényzet vízhiánytól szenved, megváltozik a sugárzás visszaverő és elnyelő tulajdonsága, amit a műholdak érzékelni tudnak. „Mi pedig azt látjuk, hogy a levelek elveszítik zöld színüket, megbarnulnak, kiszáradnak” – írják, majd hozzáteszik, a legrosszabb helyzet a pirosas–bordós színnel jelölt alföldi területeken van.

Az adatok szerint jelenleg Magyarország területének több mint kilencven százalékát nagyfokú vagy súlyos aszály sújtja, a talaj felső egy méteres rétege országszerte kritikusan száraz, a növények számára hasznosítható víztartalom aránya csupán 15–30 százalék. A HungaroMet közlése szerint a talaj felső 50 centiméteres rétege szinte mindenhol kritikusan száraz, és az egy méteres rétegben 80–120 milliméter csapadék hiányzik. Szeged környékén a legrosszabb a helyzet a talajnedvesség szempontjából.

A szárazság oka elsősorban a csapadék elmaradása és a magas hőmérséklet. A 2024/25-ös tél csapadékmennyisége a sokéves átlag mindössze 57 százalékát tette ki. Bár 2025 márciusa az átlagnál csapadékosabban indult, az elmúlt három hónap összesített csapadéka így is jelentősen elmaradt a szokásostól.

A csapadékhiányos időjárás miatt az elmúlt napokban tovább romlott a helyzet. Bár a múlt heti hidegfrontok záporokat és zivatarokat hoztak, érdemi mennyiségű csapadék csak az északnyugati régióban hullott. Pénteken árnyalatnyival kevésbé meleg levegő érkezik a hidegfront mögött, de az Alföldön pont, hogy tovább fokozódik a forróság: a délkeleti tájakon nem kizárt, hogy eléri a hőmérséklet a 40 fokot.

A július 4-ére vonatkozó országos melegrekord 1 fokkal magasabb a mainál (39,8 fok), amit az 1950-es hőhullám tart. Csongrádban mértek ilyen magas hőmérsékletet, most közel leszünk ehhez az értékhez a HungaroMet szerint.

A jövő héttől van remény tartósabb enyhülésre, az időkép.hu szerint a hét elején érkező hidegfront után akár tartósabban is kánikula nélkül maradhatunk, sőt akár az átlag alá is lemehetünk. Ráadásul a záporok-zivatarok az ország jelentős részén enyhíthetnek a súlyos aszályon. Azonban semmi sem biztos még, az előrejelzések ilyen időtávon még meglehetősen bizonytalanok, de egyre valószínűbb, hogy végre megmozdul a légkör.

A vízhiány hatásai már a folyók vízállásán is érzékelhetők. A Duna Budapestnél jelenleg 89, a Tisza Szegednél 93 centiméterre apadt. Szolnokon, a 19. század közepe óta működő vízmércén július 2-án 22 órakor új negatív rekord született: a Tisza vízszintje itt elérte a –292 centimétert, ami alacsonyabb, mint a 2022-es aszály idején mért legrosszabb érték.