Az űrhajósok székletét, vizeletét és nyálát is vizsgálják majd szegedi kutatók

„Már a csillagok között van Kapu Tibor magyar űrhajós, valamint lengyel, indiai és amerikai társai. A két hétig tartó utazás során a tervek szerint 60 tudományos kísérletet hajtanak végre, ebből néhány közvetlenül a Szegedi Tudományegyetemhez kötődik” – vezeti be adását a szegedi kommunikáció tanszék Kommcast című podcastja.

A hallgatók által készített műsorban a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológia Intézetének munkatársait, Tombácz Dóra docenst és Prazsák István egyetemi adjunktust kérdezte Bodor Dóra. A szakemberek Magor névre keresztelt kutatása során az űrhajósok székletét, vizeletét és nyálát is vizsgálják majd, ugyanis arra kíváncsiak, hogyan változik a szervezetben élő baktériumközösség az űrutazás során.

Az SZTE egy nyílt pályázati felhívás keretében csatlakozott ilyen módon az űrmisszióhoz, a szakemberek a fellövés előtt, a misszió során és az asztronauták visszatérte után is vesznek majd mintákat 2 gramm és 5 milliliter terjedelemben. A mikrobiom, azaz az emberi testben élő kommenzalista, szimbionta és patogén mikroorganizmusok alkotta ökológiai rendszer változását mérik.

A kutatók a podcastban elmondták, hogy külön protokollt kellett kidolgozni arra, hogy a közel súlytalan állapotban a minták hogyan kerüljenek majd bele a csövekbe. A világűrben vett mintákat az állomás és a Föld közötti ide-oda szállítmányozás során juttatják el a szakembereknek.

A vizelet ilyen szempontú vizsgálata még teljesen új terep, azzal kapcsolatban eddig nem történtek vizsgálatok. Az elemzések során nem csak a mikrobiom mennyiségéről, de a funkciójáról is szélesebb képet kaphatnak majd a kutatók, az eredmények a következő űrutazásokra is adhatnak perspektívákat arról, hogy mi is történik ilyenkor az emberi szervezetben.

De azon túl, hogy milyen fontos orvosi és élettani hatásai vannak egy űrutazásnak, a földi élet szempontjából is fontos lehet a kutatók munkája, hiszen egy ilyen misszió hatalmas stresszel jár, aminek hatása van a mikrobiomra, így a stressz és a mikrobiom kapcsolatára vonatkozóan is tudnak következtetéseket levonni. A szakemberek kiemelték, hogy a mikrobiommal kapcsolatos terápiák egyre nagyobb teret nyertek mára, azokkal kapcsolatban is gyarapodhat a hasznos tudás.

A mintákat Szegeden vizsgálják majd, az eredményeket nemzetközi lapokban publikálják. A szakemberek elmondása szerint az új módszerek kitalálása mellett a kutatás megtervezése során a legnagyobb nehézséget a bürokrácia jelentette. A NASA etikai bizottságától, az Európai Űrügynökségtől és a magyar hatóságoktól is meg kellett szerezniük a megfelelő engedélyeket, és a több száz oldalas dokumentáció elkészítése majdnem egy éves munka volt.

Az adás vonatkozó része itt hallgatható meg.