Generációs szakadékok, képviselői fizetésemelések befagyasztása és a Szegeder újabb eseménye – heti hírlevél #63

1. Vannak, akik folytatják az orvhalászatot a börtön után is

A Tisza környékén ma már kevesebb az orvhalász, mint korábban, de még mindig akadnak, akik fejlett eszközökkel dolgoznak, sőt vannak, akik a börtön után is visszatérnek. Hegedűs Ádám Alex kollégám cikkéből kiderül, hogy az orvhalászok nagy tételben, pénzkereseti céllal halásznak tiltott módszerekkel, míg az orvhorgászok kisebb mennyiséggel dolgoznak, sokszor bevételkiegészítésként. A karácsonyi időszakban különösen megugrik az illegális halászat mértéke.

Az orvhalászok módszerei között szerepel például a nyakzó háló, a csapóhorog, vagy az árammal történő halászat is, amely súlyos ökológiai károkat okoz. „Amit tudott, mindent kifogott az orvhalász. Nem számított neki sem a méret, sem a darabszám” – mondta Dávid Imre halőr. Az orvhalászat bűncselekménynek számít, és akár több év börtön is járhat érte, de az is bűncselekményt követ el, aki megvásárolja az így szerzett halat. Az utóbbi esetben pénzmosás a vád.

Tovább a sztorira

Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, június 20-án megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!

Kedves Olvasók!

Már javában folyik a nyár, a szegedi utcákon forróság és programok sorakoznak. Mi a héten utánajártunk, hogyan változhat a szegedi képviselők fizetése egy javaslat nyomán, emellett izgatottan készülünk saját eseményünkre is: mert hamarosan érkezik a Szegeder közéleti beszélgetéssorozatának második rendezvénye, ahova ezúttal is szeretettel várunk mindenkit.

Most pedig nézzük, mi történt városunkban és környékén június 13. és 19. között!

Ezek történtek még

1. Júliustól újra lehet fürdeni a Sárgán
2. Két fiókkönyvtárat is bezárnának szeptembertől Szegeden
3. Nincs klíma a szentesi belgyógyászaton, 40 fok körüli hőmérsékletről panaszkodnak a látogatók
4. 10 százalék fölötti az áremelkedés az új építésű lakások piacán, Szegeden 1,25 millió az átlag négyzetméterár
5. Vučić szerint a nyár végéig elindul a gyorsvasút Belgrád és Szabadka között, ​​közel 7000 forint lehet majd a retúrjegy
6. Hamarosan megújul a Vitéz utcai bölcsőde, 1,4 milliárdot szánnak rá
7. Augusztus közepéig pótlóbuszok közlekednek Szeged és Orosháza között a vasúti pálya felújítása miatt
8. 230 új parkolóhelyet hozna létre az önkormányzat Makkosházán
9. Novák Katalin azt mondja, pokoli volt az elmúlt másfél éve, de a kegyelmi ügyről nem beszél

2. Képviselői fizetésemelés helyett szociális segítségnyújtás Szegeden?

Szegeden két önkormányzati képviselő – Molnár Zoltán és Tóth Károly – javaslatot tett arra, hogy a képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíját most ne emeljék, hanem fagyasszák be a tavaly decemberi szintre. A megtakarított összeget – mintegy 34 millió forintot – a városi szociális alapba irányítanák, hogy abból a rászorulókat támogassák. Eközben a polgármester és az alpolgármesterek javadalmazása a törvényi szabályozás miatt automatikusan tovább nő júliustól, viszont Szombathely példáját követve lehetőség lenne arra, hogy a többletet jótékony célra fordítsák.

Az előterjesztésről egyes képviselők nem kaptak előzetes tájékoztatást. Tóth-Benedek Csanád, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szegedi képviselője így fogalmazott: „Egy szolidáris város esetében, mint Szeged, elképzelhetetlennek tartom, hogy a polgármesterek kötelező béremelését ne fordítanák valamilyen jótékony célra.” A városházától azonban nem érkezett válasz arra, hogy a polgármester is felajánlja-e fizetésemelését a rászorulóknak. A javaslatot a közgyűlés pénteken tárgyalja.

Tovább a sztorira

5. Újabb eseménnyel készül a Szegeder

Június 26-án folytatódik a Szegeder közéleti beszélgetéssorozata. A következő eseményen arról lesz szó, miért létfontosságú, hogy tisztában legyünk az alapvető jogainkkal, hiszen ha nem tudunk róluk, élni sem tudunk velük. A program első felében Dr. Tóth Judit, a Jogklinika vezetője és Dr. Honti Tamás, az SZTE adjunktusa és a Four Creation reklámügynökség kreatív vezetője beszélget majd arról, hogyan hat a jogtudatosság a mindennapjainkra, és milyen eszközeink vannak a jogaink érvényesítésére.

Ezután megnyílik a Szegeder alapjogokról szóló cikksorozatához kapcsolódó fotókiállítás, amely látványos módon mutatja be, miként jelenhetnek meg az európai uniós alapértékek a hétköznapokban. A tárlatot Rózsa Balázs, az Autonómia Alapítvány munkatársa nyitja meg. A kiállítás két hétig lesz látogatható a szegedi No Milk Today-ben, és minden érdeklődő számára ingyenesen megtekinthető.

Tovább a sztorira

A hét képe

A hét képét Ocskó Ferenc kollégám készítette a szegedi Somogyi-könyvtárban. Feri elmondása szerint a jelenet régivágású hangulata fogta meg. A háttérben polcok sorakoznak, középen pedig egy férfi merül el egy hidegháborúról szóló magazinban. A könyvtárban készült kép azt mutatja, milyen csendes menedéket nyújt az olvasás a rohanó hétköznapokban, kicsit olyan hatást kelt, mintha egy időtlen pillanatba csöppentünk volna.

3. Illúzió, hogy a videójáték öl, butít és nyomorba dönt?

Somos Péter kollégám tudósított a Mentorháló legutóbbi eseményéről, ahol Tóth Dániel pszichológus arról beszélt, hogy a technológiai fejlődés egyre mélyebb generációs szakadékokat hoz létre, és sok szülő, tanár teljesen elveszettnek érzi magát a digitális világban. A szakember szerint nemcsak az idősebbek, hanem a gyerekek is magukra maradtak az online térben szerzett élményeikkel, és az igazi veszélyt nem az internetes csalók jelentik, hanem a kortársak, a szülők és az, hogy nincs kulturálisan kialakult keretünk a videójátékokhoz.

A pszichológus szerint a videójátékok nem önmagukban veszélyesek, hanem akkor, ha az életben betöltött szerepüket nem értjük, vagy nem szabunk nekik keretet. Szó volt arról is, hogy a túlzott képernyőidő torzítja a fáradtságérzetet, rontja az alvást, és hogy a szülők gyakran bevetik az okoseszközöket, akár étkezés vagy pelenkacsere idején is. Tóth szerint fontos lenne a mértékletesség, az életkornak megfelelő képernyőidő, a közös szabályalkotás és a tudatosság. „A digitális nevelés három fő pillére a tudatosság, a keretek és a kommunikáció” – fogalmazott.

Tovább a sztorira

4. Vita és erdő a vásárhelyi trollszobor körül

Egy világhírű dán művész, Thomas Dambo trollszobrot fog készíteni Hódmezővásárhelyen, amit a város szélén található Kása-erdőben állítanának fel. A fenntarthatóságot és az újrahasznosítást jelképező műalkotástól turisztikai fellendülést remél az önkormányzat, a projekt költsége 32 millió forint lenne. A terv azonban komoly vitákat szült. Nagy Enikő Diána, Hódmezővásárhely fideszes önkormányzati képviselője szerint a troll nem illik a magyar kultúrába, és a pénzt inkább gyermekvédelemre kellene fordítani.

Márki-Zay Péter polgármester szerint a szobor körül kialakult vita pusztán politikai, ugyanakkor úgy látja, az alkotás fontos környezeti üzeneteket hordoz. Elmondta, hogy Vásárhelyen az ő vezetése alatt javult a gyermekvédelmi ellátás. A lakosság körében vegyes a trollszobor fogadtatása. Sokan még nem is hallottak a tervről, mások a helyszínt vagy a külföldi alkotót kifogásolják. „Ha eldugott helyen van, akkor meg mi értelme?” – kérdezte több vásárhelyi. A szobor pontos helye egyelőre nem nyilvános, az alkotás elkészülte után a látogatók maguk kereshetik meg.

Tovább a sztorira