Bizakodó tüntetők Szerbiában, városok a Dóm tér alatt – heti hírlevél #59
2. Egy elveszett gyertyatartó és a régi városok rétegei a Dóm tér alatt
Mátó Gábor kolléga a Dóm téren idén február és április között végzett ásatásoknak járt utána, melyek során a régészek több rétegben is találtak leleteket, amik a város különböző korszakait reprezentálják. A legfelső rétegekben 15–16. századi temetkezések nyomaira bukkantak, míg mélyebben Árpád-kori épületmaradványokat és embercsontokat találtak. Ezek a leletek arra utalnak, hogy a tér területe már a középkorban is fontos szerepet töltött be, és a város fejlődése során több alkalommal is átalakult.
A leletek egy különleges darabja egy 17. századi, szinte teljesen épen megmaradt gyertyatartó, amely egy török kori ház romjai közül került elő. Találtak egy ismeretlen épülethez tartozó, rejtélyes falrészletet is, aminek az Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetve döntöttek a megőrzéséről. A feltárások nemcsak a város történetének jobb megértését segítik, hanem új kérdéseket is felvetnek a múltbeli városszerkezetről és a különböző korszakok közötti kapcsolódásokról.
Fotó: RDNE Stock project RDNE Stock project
Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
Fotó: Legény Dániel / Szegeder
5. Megosztottak a vásárhelyiek a Wenckheim-kastély kérdésében
Nem volt egyszerű megfejtenünk, mit gondolnak a hódmezővásárhelyiek arról, hogy a város vegye át a szabadkígyósi Wenckheim-kastély fenntartását, sokan ugyanis nem is hallottak az ügyről. Az továbbra is bizonytalan, hogy átadják-e a városnak a kastélyt, mivel a helyi Fidesz népszavazási kezdeményezésére hivatkozva az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) felfüggesztette a folyamatot, a vásárhelyi önkormányzat szerint mindez csak színjáték, hogy ne kapják meg az épületet.
A Szegedernek nyilatkozó hódmezővásárhelyiek között vegyes a kastélyra benyújtott pályázat megítélése. Akad, aki szerint a városban bőven lenne jobb helye a fenntartásra szánt összegnek, más viszont a közösség erejét látja a kérdésben, és fájós lábával is elmenne önkéntes takarítónak. Olyan is van, aki egyáltalán nem látja annyira központi kérdésnek, hogy mi lesz a kastéllyal.
A hét képe
Ahogy azt helyiek a Szegedernek is elmondták, a szerbiai embereket olyan veszteségek érték az elmúlt években, amelyeket azóta sem hevertek ki, ugyanakkor ez mostanra nagyon erős közösséget hozott létre. Legény Dániel fotója az emlékezést, az összefogást és a változásért való tenni akarást örökíti meg, egy igazán erős kompozíciója annak, ami a határtól délre zajlik.
Fotó: Legény Dániel / Szegeder
Ezek történtek még
- Márki-Zay levelet küldött az Európai Parlamentnek a magyarországi közállapotokról
- Megnyílt az ország első hibrid okosboltja Szegeden
- Fendler Judit szerint nem állt le az Erasmus
- Háda nyílhat az egykori Napsugár Bisztró helyén a Károlyi utca és a Feketesas utca sarkán
A Szegedi Vadaspark állatai semmisítették meg a NAV által lefoglalt 4 tonna zöldséget - A „Rendőrség” felirat már nincs kint, hamarosan eltűnik a rózsaszín rendőrpalota
- Új akkubontó indulhat Békésben, magas hőmérsékletű kemencék helyett mechanikai bontást alkalmaznának
- Kutatók jártak utána, miért volt hideg a tavasz
- Börtönbe megy Szabó Bálint, de előtte még a Türk Tanácsra is behatolt
- Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból
4. Szentesi díler és vásárlói néznek szembe a következményekkel
A Szentesi Rendőrkapitányság május közepén leplezett le egy helyi kábítószer-kereskedelmi hálózatot, amelynek középpontjában egy 26 éves szentesi férfi állt. A gyanú szerint 2024 januárja óta három alkalommal összesen 2,6 kilogramm marihuánát vásárolt egy 30 éves gödi dílertől, több mint 10 millió forint értékben, melynek egy részét értékesítette ismerősi körében, egy részét pedig saját fogyasztásra tartotta meg. A páros mindkét tagját őrizetbe vették, bűnszövetségben elkövetett kábítószer-kereskedelem miatt indult ellenük eljárás, a szentesi férfi három vevőjének pedig kábítószer birtoklása miatt kell felelnie.
A rendőrség közleménye kitér az illegális szerek használatának jogi következményeken túlmutató hatásaira is, mint a depresszió, memóriazavar vagy a szervi károsodások. A fűhasználat dekriminalizációja Magyarországon még csak gondolat szintjén sem merül fel, hazánkban még csekély mennyiség birtoklásáért is bírósági tárgyalás várhat az emberre. Máshol pedig megosztó kérdés a legalizáció: amíg egy tavaly őszi cikk szerint a New York állambeli kísérlet teljes káoszba torkollott, addig egy, a közelmúltban publikált tanulmány szerint az engedélyezés nem jár feltétlenül a fiatalkori fogyasztás emelkedésével, ezzel együtt a folyamatnak megvannak a maga veszélyei.
Fotó: Legény Dániel / Szegeder
Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, május 23-án megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!
Kedves Olvasók!
Szegeden belül, a város környékén, sőt még a város alatt is volt miről beszámolnunk az elmúlt egy hét során. Társadalmi megmozdulások mellett esett szó tudományos törekvésekről és bűnügyi hírekről, de közelebb kerültünk Szeged történelmének megismeréséhez is.
Lássuk, miről írtunk május 16. és 22. között!
3. Lézerekkel csökkentenék a nukleáris anyagok sugárzásának élettartamát
A szegedi ELI-ALPS lézerkutató központban kutatás folyik azzal a céllal, hogy lézerek segítségével csökkentsék a nukleáris hulladék sugárzásának élettartamát több százmillió évről néhány száz évre. A transzmutációs projekt keretében a kutatók lézerekkel keltett neutronokkal változtatják meg a sugárzó anyagok tulajdonságait, így azok kezelése és tárolása hosszú távon is biztonságosabbá válhat, jelenleg ugyanis csak „pakolják egyik helyről a másikra”.
A Fény napja alkalmából a központ nyílt napot szervezett, hogy közelebb hozza a tudományt a nagyközönséghez. A látogatók interaktív bemutatókon és játékokon keresztül ismerkedhettek meg a lézertechnológia alkalmazásaival, miközben betekintést nyerhettek a kutatók mindennapi munkájába és a létesítmény működésébe. Kiderült, milyen óvintézkedésekre van szükség a lézerek és a dolgozók védelmében, amelyeknek köszönhetően még sosem történt baleset a központban.
1. Újvidék volt a szikra, ami beindította a társadalmi változást
Több mint hat hónap telt el az újvidéki vasútállomás tizenhat ember halálát követelő tragédiája óta, Szerbiában pedig azóta is folyamatosak a kormányellenes tüntetések. Koller Hanna és Legény Dániel ennek apropóján Szabadkán járt, helyszíni beszámolójuk tanúsága szerint a megmozdulásokat mostanra kevésbé a gyász, sokkal inkább a bizakodás járja át, bár számos felirat emlékeztet a novemberben történtekre.
Egy köztéri parkban kiállítást rendeztek, ahol bárki kihelyezhette a transzparensét. A kezdeményezés egyik szervezője azt mondta a Szegedernek, bár több csapás érte a szerbiaiakat az elmúlt években, az újvidéki eset más volt, itt valahogy betelt a pohár. Egy, a tüntetőknek kitűzőket árusító fiatal pedig úgy gondolja, a hatalom képviselői sokat hibáznak a tüntetések kezelésében, ami vissza fog ütni. Olyan véleménnyel is találkoztunk, hogy a folyamatos demonstrációk ellenére sincs semmi változás, ugyanakkor a helyzet összekovácsolta az embereket.