Nem ismerjük eléggé a saját első világháborús emlékeinket

Közel harminc első világháborús emlék van Szegeden, de alig ismerjük ezeket. Ezért csatlakozott egy szegedi civil szervezet egy európai uniós programhoz, melyben olaszok és szlovének is dolgoznak egy közös első világháborús emlékezet kialakításán. A szegediek bekapcsolnák ebbe a munkába a Vajdaságot és Temesvárt is.

Szegeden jelenleg 28 első világháborús emlék ismert. Ilyen a 46-os szegedi gyalogezred hősi halottainak emlékoszlopa, amely eredetileg az egykori Gizella téren állt, de a Dóm tér korábbi rekonstrukciója alkalmával áthelyezték, és a teret is átnevezték Aradi vértanúk terére. Az emlékmű ma méltatlanul leromlott állapotban van, felújítására ugyan volt próbálkozás, de végül feledésbe merült – mondta Csáki Béla, a Meritum Egyesület tagja és a témában tartott konferencia egyik szervezője a Szeged.hu tudósítása szerint. Hozzátette, azt is kevesen tudják, hogy a Mars tér és az Árkád közötti bérház udvarán állt valaha a 46-osok laktanyája.

A Meritum Egyesület több mint húsz éve dolgozik az első világháborús emlékezet megerősítésén, és nemrég csatlakozott ahhoz az európai uniós programhoz, amely az első világháború egységes és teljes emlékezetének kialakítását célozza. A szlovéniai partnerek keresték meg az egyesületet, akik korábban már olasz kulturális és turisztikai szakemberekkel is kapcsolatot ápoltak.

A Meritum célja, hogy egyrészt Szeged polgárainak emlékezetét élessze fel, másrészt bevonja a munkába az egykori Csongrád, Csanád és Temes megyék területét is. Az együttműködés jegyében ősszel konferenciát tartottak, szerdán pedig a Vármúzeumban workshopot szerveztek, ahol temesvári és szegedi szakemberek osztották meg egymással tudásukat.

A város és környéke az első világháború során jelentős áldozatot hozott, ezért a helyi emlékek megőrzése különösen fontos lenne. A doberdói csatatérhez kapcsolódóan Szeged, Makó és Kistelek is részt vett olasz menekültek befogadásában, akiket a mai Terrakotta Csempecentrum helyén telepítettek le, miután házaik a harcok során megsemmisültek.

A projekt keretében a Meritum Egyesület történelmi oktatási anyagot is készít, amelyet helyi szaktanárok segítségével dolgoznak ki. Áprilisban egy isonzói kirándulást is szerveztek a téma iránt érdeklődő pedagógusoknak. Emellett céljuk egy adatbázis létrehozása, amely a már ismert emlékeket egészítené ki vajdasági és romániai relikviákkal, amelyek sok esetben máig elzárva, fiókokban vagy pincékben rejtőznek.

Csáki Béla felidézte: egészen 2013-ig nem volt ismert, hogy nemcsak Szegednek, hanem Temesvárnak is van egy doberdói fája. Ez egy szegedi kiállítás alkalmával derült ki Doberdóban, amikor valaki említést tett a temesvári emlékről. Később Temesvárra utaztak, ahol egy poros raktárból került elő az ottani fa. A mostani projekt egyik célja is az, hogy hasonló felfedezések révén erősödjön az együttműködés a térségben, és az első világháborús emlékek összekapcsolásával közös emlékút jöhessen létre. Ebbe a munkába a Móra Ferenc Múzeumot is bevonták, és a feltárás végén egy kiállítás létrehozása is kilátásba került.