Vadonatúj, nagy teljesítményű gépekkel bővült az SZTE geoinformatikai laborja

Húsz nagy teljesítményű számítógéppel és a hozzájuk tartozó nagyméretű monitorokkal bővült a Természettudományi és Informatikai Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet oktatási és kutatási infrastruktúrája a Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint. Az új beszerzésnek köszönhetően a GIS-labor (téradattudományi informatikai rendszer) becslések szerinti számítási kapacitása körülbelül 16225 TFLOPS, ami egy nagy teljesítményű csúcskategóriás szerverével vetekszik.

A fejlesztés lehetővé tette a korábbi 15 gépből álló GIS-labor teljes körű modernizálását egy rendkívül korszerű szintre, fogalmaztak. Az eredeti laborból kikerülő gépek a fennmaradó öt új beszerzésű eszközzel kiegészülve egy további, általánosabb célú számítógéptermet alkotnak. A fejlesztés teljes egészében egyetemi, kari és intézeti saját forrásból, az oktatási állami támogatás terhére valósult meg, melynek összértéke meghaladja a 13 millió forintot.

„Az új géppark nemcsak a Geoinformatika MSc képzés szempontjából jelentős előrelépés, de a kutatási feladatok támogatásában is új helyzetet teremt. A korunk kihívásaihoz és követelményeihez igazodva a GIS képzésben olyan nagy erőforrásigényű adatgyűjtési és -feldolgozási eljárásokkal is megismerkednek hallgatóink, mint a sztereofotogrammetria, a hiperspektrális távérzékelés, a big data típusú műholdas adatok mesterséges intelligenciával támogatott kiértékelése vagy a speciális, szakági programozás, szoftverfejlesztés” – sorolta a beruházás előnyeit Tobak Zalán, az SZTE TTIK egyetemi adjunktusa.

A nagy számítási kapacitás mellett a feldolgozó szoftverek komplex környezetének – panelek, eszköztárak – megjelenítését és az eredmények kiértékelését a nagyméretű kijelzők is megkönnyítik, derült ki. A 15 és 20 gépből álló két új labor országos szinten is egyedülálló infrastruktúrát kínál a geoinformatika, földtudomány, földrajz és környezetmérnök képzési területen az SZTE közleménye szerint.

„A géppark új oktatási kompetenciákat is megalapoz, így a meteorológus képzés kapcsán a műholdképek és modellproduktumok elemzését, vagy a Környezetmérnök, Földtudomány és Földrajz szakokon a mesterséges intelligencia alapú adatfeldolgozási módszerek elsajátítását. Távlati fejlesztési célként a fejlett hardver megalapozhatja képzéseink megújítását oly módon, hogy azok reflektálni tudjanak az időjárásfüggő megújuló energiák egyre nagyobb kihívásaira, és felkészült szakembereket biztosítsanak az energetika szektor számára is” – tette hozzá Gál Tamás, az SZTE Légkör- és Téradattudomány tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.