Változó hallgatói igények, vasúti jegykompenzáció és milliárdos tartozások – heti hírlevél #40
Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, január 10-én megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!
Kedves Olvasók!
Üdvözlök mindenkit a Szegeder első idei hírlevelében. Mozgalmas évet hagytunk magunk mögött, és ha hiszünk az előrejelzéseknek, az új is legalább ennyi izgalmat tartogat. A közélet egyelőre még csak lassan ébredezik a bejglikómából, de így is jutott pár érdekes hír a hétre.
Ezennel hivatalosan is megnyitom hírlevelünk újabb évadát, nézzük, mi történt velünk Szegeden és környékén január 3. és 9. között!
1. Bár a terminus technicus örök, a hallgatói igények változnak
A jogi oktatás is kénytelen igazodni a Z-generáció dinamikus, interaktív tanulási stílusához, amely gyorsan hozzáférhető és gyakorlatias megközelítéseket igényel. Dr. Görög Márta, az SZTE jogi karának dékánja szerint a képzés alapjai – mint az elvek, definíciók és dogmatikai modellek – változatlanok, de ezekre az alapokra modern módszerek és technológiák építhetők. A dékán a Szegedernek arról mesélt, hogy például a hallgatói jogtár, a digitális adatbázis-kezelési kurzusok, illetve az oktatók számára szervezett workshopok mind azt célozzák, hogy a diákok az elméleti tudást gyakorlati tapasztalattal ötvözhessék, és felkészüljenek a szakma változó elvárásaira.
Szegeden nagy hangsúlyt kap a személyes visszacsatolás és a közösségépítés is. Az elsőévesek eskütétele, az évfolyamszalagok hagyománya vagy a tehetséggondozási programok mind erősítik a hallgatók kötődését a karhoz. A gyakornoki programok révén pedig a diákok bepillantást nyerhetnek a jogi munka valóságába, legyen szó klasszikus vagy vállalati karrierutakról. A cél az, hogy a hallgatók képesek legyenek a változó társadalmi és technológiai környezethez is alkalmazkodni úgy, hogy közben megértik és megőrzik a jogi gondolkodás alapvető értékeit.
2. Lázár János azt mondta, 20 perc késés után visszaadják majd a vasúti jegy árának a felét
„Késési biztosítást vezetünk be, 20 perc után visszafizetjük a jegyár 50 százalékát” – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter szerdai élőjében, a rendszert június elejétől vezetik be. Az utasoknak nem kell majd semmit bizonyítania, amennyiben megvan a 20 perc késés, akkor vita nélkül elismeri felelősségét a MÁV, és jár vissza a jegyár fele. Aki applikációban vette, az a bankkártyájára kapja vissza a pénzt, másoknak pedig a jegypénztárba kell bemenni az összegért. A miniszter azt mondta, ez nem csak a napijegyeseknek, hanem a bérleteseknek is jár: a havibérleteseknek 5 alkalommal kell legalább 20 percet késniük ahhoz, hogy visszakapják a bérlet árának 10 százalékát. Ehhez a MÁV-appban kell majd bekapcsolni a késési biztosítás funkciót.
Lázár arról is beszélt, hogy jövő január elsejéig felújítják az összes mosdót a vasútállomásokon és a buszpályaudvarokon: jelenleg 1000 mosdó van a MÁV-állomásokon, ezek közül 700 majdnem használhatatlan. A mosdók fizetősek lesznek, de jegy vagy bérlet birtokában ingyenesen használhatjuk majd őket. A miniszter újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy bár felújították korábban, de további újításokat is el lehet végezni a szegedi vasútállomáson, és vannak részei, melyeket lehetne piacosítani, lehetne bele üzleteket telepíteni.
3. Magyarországon nincs lehetősége a munkáltatónak megakadályozni, hogy a munkavállaló a szabadidejében dolgozzon
A home office a járvány után mindinkább a napjaink részévé vált, de Magyarországon még mindig hiányoznak a jogi keretek, amelyek a munkavállalók védelmét biztosítanák. Többek szerint a munka törvénykönyvében külön kellene kezelni ezt a foglalkoztatási formát, hasonlóan a távmunkavégzéshez, és részletesebb kereteket kellene biztosítani a szabályozáshoz. A Magyar Szakszervezeti Szervezet (MASZSZ) képviselői arról meséltek a Szegedernek, hogy a munkavédelmi törvényben is indokolt lenne speciális rendelkezéseket bevezetni az otthoni munkavégzés biztonságosabbá tétele érdekében.
A hiányosságok a szakszervezetek munkájára is hatással vannak, a munkavállalók szempontjából pedig nem csak az eltérő munkavégzés sajátosságaiból vagy a szabályozási környezet hiányosságaiból adódhatnak problémák, de kihívás lehet, hogy a személyes találkozások száma csökken, ami nehezíti a szakszervezeti szerveződést, a kollektív gondolkodást, valamint a szolidaritás erősödését a munkahelyeken. Az otthon végzett munka az egészségünkre is tartósan hathat, míg a munkaidőn túli munkavégzés ténye és annak időtartama nehezen bizonyítható.
4. Több mint 10 milliárd forint adóssággal kezdte az évet a szegedi klinika
A legfrissebb, decemberi adatok szerint a kórházak és járóbeteg-ellátók összesen 127 milliárd forintnyi adóssággal kezdik az évet, ami jelentős terhet ró a beszállítókra és az egészségügyi intézményekre egyaránt. 2024 végén 94,3 milliárd forintos adósságot halmoztak fel a kórházak, amihez az orvosi egyetemi központok és egyházi intézmények további tartozásai csatlakoznak. A legnagyobb adósságban lévő egyetemek között szerepel a Szegedi Tudományegyetem (10,9 milliárd forint) is a pécsi és a debreceni mellett.
Az SZTE-nek korábban egy fillér sem jutott a 64 milliárd forintos kórházi adósságrendezésből, miközben tavaly június végén még csak közel 6 milliárdos, szeptemberre már 8,4 milliárdos adósságot halmozott fel.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára bizakodó a kormány által ígért 150 milliárd forintos költségvetési pluszforrás kapcsán, amelyből 110 milliárd forintot az eddig felhalmozott adósságok rendezésére szánnak, ugyanakkor szerinte ez az összeg legfeljebb az adósságállomány 60 százalékának fedezésére elegendő. Az Orvostechnikai Szövetség szerint a 2025-ös év sem hoz alapvető változást az egészségügyi finanszírozásban.
5. Több járási ügyészség is megszűnt, köztük a csongrádi is
Megszűnt a Csongrádi Járási Ügyészség, az ügyeit január elsejétől a Szentesi Járási ügyészség látja el, a csongrádi helyén pedig majd a szentesi szervezeti egységeként kirendeltség jön létre. A döntést azzal indokolták, hogy így gazdaságilag racionálisabb és szakmailag hatékonyabb lehet majd a működés.
De nem csak a szentesi intézmény járt így, hasonló hírek érkeztek Püspökladányból, ott a Hajdúszoboszlói Járási Ügyészség kirendeltségévé alakul az ügyészség, a békési a békéscsabai alá fog tartozni, a körmendi pedig a szombathelyi egysége lesz.
A hét képe
A hét képének Szűcs Dániel kollégám fotóját választottam. Ez a fekete-fehér kép egy hétköznapi pillanatot örökít meg – feltehetően a 20-as buszon –, és az utasok közötti dinamika figyelhető meg rajta. A fókuszban egy idősebb férfi ül, melankolikus arckifejezéssel, amely valamilyen mély gondolatot vagy elmélkedést sugall. Egyedül ül, körülötte más utasok, akik homályosan és részben takarva jelennek meg, mintha az ő világa kissé elválna a körülötte lévő forgatagtól. A kompozícióban jelen van az intimitás és a magány érzése, miközben a külvilág zajai mintha elmosódnának. A háttérben az ablakon túl derengő város a mozgás érzetét kelti, a fekete-fehér esztétika időtlenséget ad a jelenetnek.
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
Ezek történtek még
- Délkelet-ázsiai család gyereke lett az idei év első szegedi babája
- Bod Péter Ákos szerint nem a nagy gyárak fogják beindítani Magyarországot
- Kutyasétáltatás közben futott össze egy emuval egy újszegedi, nem először történt hasonló
- Ügyvezetőt váltott a Rádió 88, Nacsa Norbert helyét Martonosi János vette át
- Idő előtt feladta a fénymozdony, pedig sokan várták az érkezését
- A tavalyi volt a legmelegebb év 1901 óta, és ez Szeged környékén és Budapesten látszott meg a legjobban
- Orbán Viktorról és Magyar Péterről is kérdezték a makóiakat a napokban, de nem tudni, hogy kinek a kérésére
- Megkérték a vakok a rollereseket, hogy ne a vezetősávokon parkoljanak
- Megszüntették az illegális parkolót, hogy fákat ültessenek a helyére