Egyetemi jogászképzés: a terminus technicus örök, a hallgatói igények változnak

A digitalizáció világába született generációk figyelmét nemcsak a hétköznapi életben, de az oktatásban is kihívást jelent megszerezni. A fiatalok gyorsan hozzáférhető, interaktív és gyakorlatorientált tanulási módszereket részesítenek előnyben, ha nem is teljesen szembenállva a hagyományos, frontális oktatási modellekkel, de mindenképpen igényt tartva az eszköztár bővítésére.

Különösen érdekes kérdés, hogy miként alkalmazkodik ehhez egy olyan, a köztudatban konzervatívnak, “kőbevésettnek” tartott terület, mint a jogi oktatás: vajon hogyan lehet összhangba hozni a klasszikus, a tömör szöveghez szigorúan ragaszkodó jogi képzés értékeit a z-generáció, tehát az 1997 és 2012 között születetettek, dinamikus tanulási stílusával?

Elvek, modellek, dogmatika

„Az egészet úgy kell elképzelni, mint egy házépítést” – feleli Dr. Görög Márta, az SZTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja arra a kérdésre, hogy mennyire konzervatív, más szögből nézve: mennyire képes megújulásra a jogoktatás. „Minden háznak van alapja, nálunk ebben a »betonban« jelennek meg az általános alapelvek. Mi elsősorban ilyen elveket, modelleket, dogmatikát tanítunk: hogy az adott jogi területen milyen alapvetések mentén járunk el” – fejti ki.

Ezekhez a modellekhez lehet adaptálni a jelenkornak megfelelő, a megváltozott társadalmi viszonyokhoz illeszkedő jogi szabályokat. A házanalógiát továbbszőve, Görög Márta szerint bár energetikai korszerűsítésre szükség lehet, az alap mindig ugyanaz marad. „Ha azt értjük konzervatív alatt, hogy nálunk nagyon fontos a definíciós környezet, akkor igen, azok vagyunk. Mint a sebésznek a szike, a mi eszközünk a terminus technicus, a definíciós készlet” – fogalmaz.

Például nem mindegy, hogy folytonos vagy folyamatos munkaviszonyról beszélünk, mint ahogy a birtok kifejezés is egészen más jelentéssel bír a köznyelvben, mint a jogban. Ahhoz, hogy a jogászok értsék egymást, ugyanabban a definíciós környezetben kell érvelniük.

Azt ugyanakkor a professzor határozottan elutasítja, hogy ennek az eszközkészletnek az átadása a hallgatók számára kizárólag száraz, bevésendő ismeretanyagot jelentene. „Én elsősorban modellezést tanítok, hogy hogyan lehet zárt logikai rendszerben gondolkodni – ez egyáltalán nem áll messze a reál tantárgyaktól, a matematikától.” Szerinte, ha a hallgatók átlátják a modell alapvető logikáját, arra is képesek lesznek, hogy beazonosítsák, egy változó társadalmi környezetben hol kell változtatni rajta.

Teljesen más valóságszféra

A változó környezet Görög Márta szerint nem csak a jogászoktól, de a jogoktatástól is éppúgy megköveteli az alkalmazkodás képességét. „Teljesen más generációs jellemzőkkel rendelkeznek a jelenlegi hallgatók, mint a húsz, vagy akár a tíz évvel ezelőttiek, teljesen más a valóságszférájuk” – magyarázza a professzor. A generációs sajátosságok pedig szorosan kapcsolódnak ahhoz a három dimenzióhoz, amely mentén szerinte egy jogi karnak feladata van: a hallgatók érték-, élmény- és tudástartományához.

Az értéktartománnyal kapcsolatban különösen fontos a küldetése egy felsőoktatási intézménynek: az otthonról éppen kiszakadó fiatalok számára értékrendet kell közvetítenie, véli a dékán. Ezek az értékek nagyban meghatározzák, hogy a hallgatók milyen attitűddel lépnek ki a munkaerőpiacra. Görög Márta szerint alapvető, hogy intellektuális értelmiség kinevelése a cél.

Emellett azt is szeretnék, hogy a diákok kötődést érezzenek a kar iránt. Ennek érdekében több identitás- és közösségépítő hagyományt is ápolnak a szegedi jogi karon: ilyen az elsőévesek eskütétele, vagy épp az évfolyamszalagok feltűzése a kari zászlóra, amely az egyes évfolyamok legjobbjainak kiváltsága.

A tudásanyag tekintetében, ami elengedhetetlen, hogy a hallgatók később önállóan tudjanak navigálni, ezért a dékán elmondása szerint komoly hangsúlyt fektetnek a z-generációs igényekre. A hazai jogi karok között egyedülálló módon például elérhető a diákok számára a hallgatói jogtár, amely okoseszközről megnyitható, számos könyv cipelését szükségtelenné téve. Továbbá oktatói workshopokat tartanak abban a témában, hogy miként lehetne jelen hallgatói nemzedék sajátosságaihoz igazítva fejleszteni az oktatást, mi több, az oktatói tevékenység küszöbén álló doktoranduszok oktatásmódszertani kurzust is felvehetnek ezzel kapcsolatban 2022 óta.

Négy évvel ezelőtt új alapokra helyezték a hallgatói visszajelzési rendszert is. Ez Görög Márta elmondása szerint kulcsfontosságú minőségellenőrzési folyamat, ahol lehetőség van mind a módszertanról, mind a rendelkezésre álló segédanyagokról értékelést adni, a pozitív és negatív észrevételeket egyaránt kifejtve – majd ezt egy bizottság elemzi és értelmezi.

Új kurzusok, régi elvek

Az oktatásmódszertani innovációk jellemzően nem tantárgyspecifikusak, ugyanakkor egyes jogterületeken a gyakorlatban megjelennek olyan digitális újítások (például az elektronikus ingatlan-nyilvántartás), amelyek megkövetelik, hogy az egyetemi kurzusokon is kövesse őket kapcsolódó technológiai készségfejlesztés. A cél az, hogy ezekkel a felületekkel már hallgatóként találkozzanak a leendő jogászok. Új kurzusok is megjelennek a digitális tudáselemek beépítésére, mint a jogi adatbázis-kezelés.

A professzor hozzáteszi, a technológia nem egyik napról a másikra változik, és itt van különösen fontos szerepe a dogmatikai alapoknak: „Milyen meglévő modelljeink vannak, hogy például a mesterséges intelligencia generálta kérdéseknek meg tudjunk felelni? Elegendőek-e erre a jelenlegi szabályozások, vagy újak kellenek?” – veti fel. Szerinte az elméleti tudás megfelelő átadásával meg kell tudnunk válaszolni ezeket a kérdéseket.

Görög úgy látja, hogy bár a jelenlegi hallgatók valóságszférája már egy felgyorsult, digitalizálódott világ, a z-generáció tagjai nagyon is igénylik az oktatásban a személyes jelenlétet és visszacsatolást. Ennek biztosításához a tehetséggondozást tartja az egyik legfontosabb eszköznek, ennek portfólióját folyamatosan bővítik, a tehetséggondozási folyamat pedig már gólyatáborban megkezdődik a tutorok közreműködésével.

A dékán szerint jellemzően harmad-, negyedévre alakul ki a hallgatókban, hogy mivel szeretnének foglalkozni, ezért is fontos, hogy találkozzanak az elméleti tudás mellett annak alkalmazási lehetőségeivel is. Szintén a szegedi jogi kar egyedüli kínálata a 2006 óta működő szakmai gyakornoki program, amely három hónap munkavégzési lehetőséget kínál a leendő jogászoknak a partnerszervezeteknél, a programban pedig többször is részt lehet venni, így akár több különböző intézmény működésébe is betekintést nyerve.

A felvevő munkaerőpiac megismerése már csak azért is nagy hangsúlyt érdemel, mert a jogi pálya ma már sokkal több opciót jelent 30–35 évvel ezelőtthöz képest, amikor gyakorlatilag kizárólag a klasszikus ügyvédi, bírói, közjegyzői és ügyészi karrier kínálkozott. Nem csak a nagy ügyvédi irodák jelentek meg, de a vállalati szektor révén mostanra lényegében bármilyen területre szabadon léphetnek a jogászok, ahol igény van a szaktudásukra, magyarázza Görög. „HR-vezetőtől alkotmánybíróig bármi lehet valaki” – foglalja össze.