A szegedi fűszerpaprika, amely egykor a térség egyik meghatározó gazdasági motorja volt, mára komoly kihívásokkal néz szembe. Az idei év sem hozott kedvező változást: a júliusi 40 fokos hőség és az aszály miatt a termés mennyisége és minősége is gyengébb lett. A Telexnek Molnár Anita, a röszkei székhelyű PaprikaMolnár Kft. ügyvezetője elmondta, a paprika már csak öntözéssel termeszthető, ami növeli a költségeket, de még így sem mindig hoz megfelelő eredményt.
A szegedi paprika termesztésének visszaesése hosszú évek óta tart. 1990-ben még 9000 hektáron termesztették országszerte, 2022-re azonban ez a szám mindössze 1062 hektárra csökkent. Az időjárás szélsőségei, például a nyári aszály és a szeptemberi esőzések, tovább rontják a helyzetet. A paprikatermesztés kézimunka-igényes, jövedelmezősége kiszámíthatatlan, és kevés fiatal lát benne hosszú távú perspektívát.
A PaprikaMolnár Kft. két éve különösen nehéz helyzetbe került a gázárak tizennégyszeresére emelkedése miatt, ami a szárítóüzem leállítását eredményezte. Molnár Anita elmondása szerint a fűszerpaprika árának emelkedése sem segített érdemben a gazdálkodók helyzetén, mert a fogyasztók többsége nem hajlandó 4000 forintnál többet fizetni egy kiló paprikáért. Eközben az importált, főként kínai paprika harmadannyiba kerül, ami további versenyhátrányt jelent.
Fotó: Sziklai Dezső / MTI Nemzeti Fotótár
A magyar paprika piacát a feketepiac is gyengíti. Az olcsón, adózatlanul kínált paprikák, amelyek között gyakran átcsomagolt kínai termék is található, rontják a szabályosan működő termelők esélyeit. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a külföldről érkező paprikák esetenként olyan vegyszerekkel kezelt áruk, amelyeket Európában már régóta tiltanak. Molnár Anita erre úgy fogalmazott,
„az már szinte csoda, hogy még van igazi szögedi paprika”.
A szegedi paprika múltja gazdag és dicsőséges: egykor tízezrek éltek meg belőle, és a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat a 20. század közepén több ezer tonna paprikát exportált. Azonban a rendszerváltás óta a termesztés területe és a termelés volumene folyamatosan csökken. Molnár Anita szerint a magyar paprika jövője az összefogáson és a termelők közös márkázásán múlhatna, ahogyan azt spanyol példák is mutatják.