„A kreatív akció nemcsak egy látványosság, hanem az ellenállás egy komoly eszköze” – mondta Seres Lili Hanna, a Közélet Iskolájának munkatársa a szegedi Motiváció Közösségi Tér interaktív előadásán, ahol a Gyönyörű küzdelem című aktivista kézikönyvet mutatták be. A szervezők szerint a szóban forgó alkotás – melynek kiadását részben az Egyesült Államok Külügyminisztériuma finanszírozta, és a Közélet Iskolája fordította magyarra – egy olyan könyv, amit folyton szemmagasságban kell tárolni a polcon, ahonnan bármikor le lehet venni, ha pár hasznos információra van szükség egy akcióterv kialakításánál.
A szegedi Motiváció Műhely és a Közélet Iskolája civil szervezet eseményén a résztvevők egymással együttműködve hozhattak létre egy politikai akciótervet, amely a közel három órát felölelő foglalkozás végén tüntetéssé nőtte ki magát. Mindez a könyv tudatos felhasználásának segítségével jött létre, az volt a cél, hogy az érdeklődőket bevezessék a kreatív ellenállás eszközeibe és taktikáiba, és hogy megmutassák, a politikai akció egy kreatív műfaj.
Ungvári Sára, a Szikra, a Tanítanék, valamint a LEMMA mozgalmak tagjának kérésére első körben a jelenlevők felidézték az elmúlt évek emlékezetes civil kiállásait, a Freeszfe, azaz a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügye, a rabszolgatörvény elleni tüntetés, vagy akár a netadó elleni akció is felmerült a beszélgetés során. Az érdeklődők közül sokan részt is vettek már hasonló megmozdulásokban, flashmobok, vagyis spontán létrejött, csoportos figyelemfelhívó tömörülések tagjai is voltak már.
Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder
A rendezvény egy előre felépített szabályrendszer szerint zajlott. Először a résztvevőknek meg kellett ismerkedniük egymással, itt pár alapkérdésre kellett válaszolniuk a párokba rendezett játékosoknak. A kérdéseket párcsere követte, a forduló fő témája az volt, hogy
mi az az ügy, ami mellett kiállnak majd a játékosok
egy akcióterv keretein belül. Az alanyok között rövid vita után végül konszenzus született, így jött létre a képzeletbeli Országos Iskolabusz Hálózat nevű szervezet, amely a hátrányos helyzetű iskolások buszoztatásának ügyét akarja megoldani, valamint kiállni az oktatási szegregáció ellen.
A szervezetnek mindenekelőtt logóra és szlogenre volt szüksége, ezért két csoportra oszlottak a játékosok. Az egyik a szlogenen ötletelt, amely végül a Begurulunk, ha nem gurulunk be lett, míg a másik csapat egy rögtönzött technikaóra keretein belül megalkotott egy iskolabuszt összevágott papírdarabokból, ami a szervezet logójává vált.
A következő feladatként a két előadó a Gyönyörű küzdelem kézikönyv egy-egy példányát osztotta ki a kétfős csapatokba szerveződött közönségnek. Minden párosnak el kellett olvasnia egy oldalt a könyvből, majd közösen megbeszélte a műhely, miről szólt az adott szövegrész, és az olvasottakat hogyan lehet hasznosítani az iskolabusz-ügyhöz.
Olyan kulcsszavak merültek fel, mint
az erőszakmentesség, a csoportépítés, vagy éppen a kulturális közeg feltérképezése.
Ezeket Ungvári Sára listába gyűjtötte, azt szemléltetve, hogy a szervezet miként, milyen eszközök segítségével és milyen szabályok mentén valósíthatja meg a célját.
Egy rendelet szerint a 300 főnél kevesebb lélekszámú településektől megvonják a volánbuszjáratokat, ami a kisközségekből a nagyobb városokba iskolába járó diákok számára jelenti a legnagyobb nehézséget – szembesítették egy kitalált problémával a közönséget a játékmesterek. A feladat ezután egy akcióterv kialakítása volt, így ismét a könyv különböző oldalai jelentették a megoldást. Hármas csoportokba tagozódva, három akcióterv-típust követve kellett az Országos Iskolabusz Hálózat érdekeihez igazítva kigondolni egy tervet.
Fotó: Ocskó Ferenc / Szegeder
A blokád, a zavarkeltés és az összehangolt akció taktikák hármasából végül az együttes megbeszélés során kialakult, hogy tüntetést kell szervezni a rendeletet kigondoló politikus háza elé. Bár ez a valóságban sokszor nem ennyire egyszerű, de a képzeletbeli akció végül sikerrel is járt, a rendeletet visszavonták, a résztvevők pedig elkönyvelhették magukban, hogy diadalra vittek egy ügyet azáltal, hogy lépésről lépésre felépítették a tervet.
„Mennyire hirdetnénk meg előre az akciónkat? Fel tud rá valahogy készülni a politikus?”
– merült fel a kérdés az egyik játékostól.
„Fű alatt. Fontos, hogy meglegyen az aktivisták kellő létszáma és a skandálnivaló, de a kreatív zavarkeltés egyik legfontosabb eleme a meglepetés. Könnyű viszont úgy szervezkedni, hogy ne jusson el hozzá a híre” – válaszolta meg a kérdést Seres Lili Hanna, de a szervezés gyakorlati megvalósításának mikéntjeire már nem tértek ki.
A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy Magyarország minden tájára eljussanak a legfontosabb és legérdekesebb szegedi történések. Ez a cikk ezen együttműködés keretében a Telexen is olvasható.