Az elmúlt években már Budapest határain kívül is találni egymillió forintos négyzetméterár feletti településeket, amelyek az ország legdrágább részei közé emelkedtek. A legmagasabb árak jelenleg a fővárosban, annak agglomerációjában, a Balaton környékén, valamint egyes megyei jogú városokban tapasztalhatók. Ugyanakkor Nógrád és Békés megyében továbbra is találni 100 ezer forint körüli négyzetméterárakat – derül ki a Telex szerdai elemzéséből.
A 2015 és 2023 közötti időszak legjelentősebb áremelkedései főként a főváros környezetében, Fejér megyében, a Balaton térségében, valamint a Tisza-tó mellett, például Sarudon és Poroszlón figyelhetők meg. Ezeket a helyeket az utóbbi évek turisztikai fejlesztései tették népszerűvé. Kiemelkedő növekedést mutatott a győri és nyíregyházi agglomeráció is.
A legnagyobb vidéki városok közül Szeged húzta a rövidebbet, a nyolc év alatt ugyanis itt drágultak a leginkább az ingatlanárak a 100 ezernél népesebb városok közül: 166 ezer forintról 583 ezer forintra, ami 3,51-szeres drágulást jelent. Még a kormány által épp második fővárossá pumpált Debrecenben is “csupán” 3,32-szeresére nőttek az árak, 206 ezer forintról négyzetméterenként 684 ezer forintra.
Csongrád-Csanád vármegyében azonban bőven vannak Szegedet ingatlanárban lehagyó települések: a román határon fekvő Kiszomoron közel 5-szörösére nőttek a négyzetméterárak, 36 ezerről 179 ezerre, de Kübekházán és Tiszaszigeten is volt 4,2–4,5-szörös emelkedés. Makón 2,8-szoros, Hódmezővásárhelyen pedig Szegedhez hasonlóan szintén 3,5-szörös drágulás volt, utóbbi városban így most 355 ezer forintot kóstál egy négyzetméternyi otthon.
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
A leglátványosabb emelkedést azonban egy Nógrád megyei község, Legénd produkálta, ahol a négyzetméterárak több mint tízszeresére nőttek: 2015-ben még 24 ezer forintot kértek egy négyzetméterért, míg 2023-ban már 245 ezer forintot. Ez az ár a mai viszonyok között továbbra is kedvezőnek számít. Nógrád megyében ugyanakkor nagy eltérések figyelhetők meg: a nyugati, Budapesthez közeli részeken jelentős drágulás történt, míg a keleti oldalon mérsékeltebb áremelkedés jellemző.
A budapesti kerületek közül Józsefvárosban nőttek leginkább az árak, körülbelül a 3,6-szeresére. A megyei jogú városok közül Esztergom végzett az élen négyszeres áremelkedéssel, míg Tatabánya alig maradt le mögötte. A nem megyei jogú városok között Siófok mutatta a legjelentősebb növekedést, 4,1-szeres drágulással, de Komló sem maradt el jelentősen, ahol az 51 ezer forintos négyzetméterár nőtt 206 ezer forintra.
Nem mindenhol emelkedtek azonban az árak. Nyolc településen árzuhanás vagy stagnálás tapasztalható, ezek közé tartozik például a 3700 lakosú Mándok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Itt a négyzetméterárak 60 ezer forint körül mozognak, változás nélkül.
A KSH adatai szerint az ország számos kisebb településén lényegében nincs ingatlanpiac. Ezen települések lakossága több mint másfél millió főt tesz ki, akiknek a lakóhelyein nem történt elegendő tranzakció ahhoz, hogy érdemi piaci adatokat szolgáltathassanak. Ezek többsége 2000 fő alatti lakosú település, amelyeken az ingatlanok forgalma rendkívül alacsony.