Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, november 15-én megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!
Kedves Olvasók!
Ez itt a Szegeder tavasszal indult heti hírlevelének immáron 34. száma. Én Szűcs Dániel vagyok, a lap főszerkesztője, és most mesélnék egy kicsit arról, miféle érdekességek, mikor és hol történtek az elmúlt héten.
Előbb azonban egy fontos infóval szeretnék szolgálni: 2025-től már az újságunkat kiadó Szegeder.hu Alapítványnak is fel tudják ajánlani adójuk 1%-át. Ezzel a támogatással most tényleg sokat tehetünk a helyi szabad sajtóért, és minél többen állnak mellénk, mi annál gyorsabban tudunk fejlődni a jövőben. Erről lesz még szó a következőkben, most nézzük a heti vegyest!
Egy hete járt a szegedi Városházán Kung Tao, Kína magyarországi nagykövete és a BYD képviseletében Li Hsziang, akik Botka László polgármesterrel találkoztak. A csapat néhány kiválasztott újság kollégájának jelenlétében látogatott ki az épülő BYD-autógyár építkezésének helyszínére, amire eddig még nem volt példa.
A szegedi sajtó java, köztük a Szegeder, azonban kimaradt a sorból, ami komoly aggályokat is felvet. Erről írt nagyszerű cikket lapunk főszerkesztő-helyettese, Balogh Gergő, leszögezve: ha az ilyen jelentőségű eseményekre a kritikus sajtó nem jut el, azzal a polgárok veszítik el a lehetőséget, hogy különböző perspektívák alapján alakíthassák ki saját véleményüket.
Ha valahol egy jó ideig még nem számítottam volna a mesterséges intelligencia megjelenésére, az egy olyan, a hagyományos intézményrendszerbe tartozó hely, mint a város fő múzeuma. A Móra Ferenc Múzeum azonban hamarabb akasztott százéves falaira MI által generált képeket, mint hogy a legtöbben egyáltalán megértettük volna, mi is ez az egész, ami most betört az életünkbe.
Erről szól Mátó Gábornak, a Szegeder augusztusban csatlakozott újságíró gyakornokának e heti cikke, amelyben Magyar Milánnal, a múzeum grafikusával beszélgetett Az Ásító inas, én és MI címmel nemrég indult tárlatukkal kapcsolatban, amelyben Munkácsy Mihály méltán híres festményének számtalan változata tekinthető meg a Közművelődési palotában.
Múlt héten Drew Weissman, a Pennsylvaniai Egyetem Nobel-díjas immunológusa és Karikó Katalin töltöttek több napot Szegeden. Számos eseményen vettek részt, tartottak előadásokat, ezeket a Szegeder is végigkövette.
Koller Hanna vonatkozó cikkében olvashatunk is ezekről egy tömör, de érdekes összefoglalót: amikor Weissmant kérdezték az mRNS-technológiáról, annyit felelt, hogy „valószínűleg egyszerűbb azokat a betegségeket felsorolni, amelyek kezelésében az mRNS nem lesz hasznos”. Érdemes átolvasni, mikről értekeztek nagyjaink a szegedi egyetemi falak közt.
A Városnapló rovatban mindig igyekszünk a legérdekesebb régi sztorikkal szolgálni, talán jól illik ebbe a sorba, hogy most volt az újszegedi „spori”, azaz a városi sportcsarnok átadásának fél évszázados jubileuma. Bár érdekes módon erről az önkormányzat nem vitte túlzásba az emlékezést.
„A szegedi fedett uszoda igen érdekes megoldású lesz, mivel a medencét nem a talajba süllyesztik, hanem az 2,5 méterrel a talaj szintje felett lesz elhelyezve. Ilyen megoldású medence még nem készült hazánkban” – írták a helyi sajtóban 1967-ben, de aztán mégsem uszoda lett az épületből, aminek átadását egyébként sajnálatos módon a tervezője, Dávid Károly sem élt meg.
A hét képe a már említett Munkácsy-kiállítás egyik termében készült nemrég, ahol épp egy idős pár veszi jobban szemügyre a több mint 180 éve született művész 1868-ban készült Dülő szénásszekér c. festményét. Munkácsy a 19. század magyar festészetének nemzetközileg is elismert nagy alakja, a tárlat mindenképpen megér egy látogatást. Én azt ajánlom olvasóinknak, nézzenek be, és csak merüljenek el a régi hétköznapi emberek életében egy órára – garantáltan máshogyan fognak tekinteni saját életükre, miután visszatértek a külvilágba.
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder