Év végére feloszlik a szegedi kistérségi társulás, Szeged kiválásával nehéz helyzetbe kerültek a kistelepülések

Év végével felbomlik a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás. Szeged a pénteki közgyűlésen döntött a kiválásról, a többi 15 helyhatóság pedig a megyeszékhely nélkül nem tudja fizetni a közös költségeket, számolt be a Délmagyar.

Mint írják, a társulás lényege az volt, hogy a különböző, önkormányzatok számára előírt kötelező feladatokat vagy azok egy részét a társulás fenntartásában működő intézmények, így a SZKTT Egyesített Szociális Intézmény lássa el. Így nem kellett minden önkormányzatnak külön intézményeket fenntartani és azok minden dolgozóját fizetni, ezzel jelentős összegeket tudtak megspórolni. Ugyanakkor a társulás pályázatokat is benyújtott, így tudtak a benne lévő települések is forráshoz jutni felújításokhoz, építkezésekhez.

„A társulás éves költségvetése nagyjából egy kisvároséval vetekszik. Idén is ez több mint 9 milliárd forint volt” – nyilatkozta a lapnak Csúcs Áron, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás Koordinációs Központjának igazgatója. Hozzátette, az ország egyik legrégebbi és legnagyobb társulásáról van szó, 500 fő feletti foglalkoztatottal és rentábilis működéssel, ezért váratlanul érte őket Szeged döntése.

A társulás közös terheit a települések lakosságszámuk arányában viselték, Szegedre így a költségek 83 százalék hárult. A kompenzációt az jelentette, hogy a társulások egyes feladatokra magasabb normatívában részesülnek, mint az azokat külön ellátó települések. Azonban a kiválásról szóló közgyűlési előterjesztés indoklása szerint Szeged számára ez már így sem volt gazdaságos.

A megyeszékhely kiválásával a többi településre terhelődnének át a költségek, ezt azonban nem tudnák kigazdálkodni, így december 31-ével feloszlik a társulás. Az érintett kistelepüléseknek (Csongrád-Csanádban ezek: Algyő, Bordány, Dóc, Forráskút, Sándorfalva, Röszke, Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Ferencszállás, Klárafalva, Újszentiván, Szatymaz, Domaszék és Zsombó) így esetenként olyan feladatokat kell ellátniuk, mint a fogorvosi ügyelet biztosítása, máshol a bölcsődék, óvodák vagy éppen szociális intézmények fenntartása.

Csúcs Áron szerint az is kérdés, a társulásként kapott támogatások arányos részét vissza kell-e fizetni. Emellett bizonyos szerződések kötbéressé válhatnak, a megszűnő központ dolgozóinak pedig végkielégítést kell fizetni. Ezek a költségek szintén az érintett településeket terhelik majd.

A lap szerint nehezíti a kistelepülések helyzetét, hogy Szeged közvetlenül az erre vonatkozó határidő (június 30.) előtt döntött a kiválásról. Ezáltal az érintett helységeknek még kevesebb idejük van a szükséges szociális intézmények létrehozására, amelyet október 1-jéig kell megtenniük, hogy januártól állami támogatást kaphassanak működésükhöz.