Az SZTE saját pálinkáját, chilijét, befőttjét és fűszereit is adhatná az újszegedi közösségi kert

Az SZTE Móra Szakkollégium munkatársai és hallgatói egy elhanyagolt területet kollégiumi pihenőkertté alakítottak, közösségi munkával és pályázati támogatással, írja az egyetemi hírportál. Az átalakítás 2019-ben kezdődött, amikor a kollégisták 30 köbméter hulladékot szedtek össze a területről. Azóta felszámolták a romos kerítéseket, komposzttal töltötték fel és virággal ültették be az 1970-es évekbeli medencét, megtisztították a talajt és rendbe tették a nagy fákat.

Madárodúkat, méhlegelőt és rovarhoteleket telepítettek, valamint kerti növényeket, szőlőt és rózsákat ültettek. Az elhanyagolt egyetemi területből mostanra értékes pihenőkertet alakítottak ki. „Aki három éve látta, most nem is hiszi el” – mondta az átváltozásról Kovács Attila igazgató a portálnak. Az árnyas fák alatti területtel nagyot bővült a szakkollégium közösségi tere.

A hallgatók már belakják a kültéri részt, ahol asztalok és sörpadok várják őket, a falra pedig a filmklub vetítővászna került. Kültéri router biztosítja az internetelérést, és Bognár Bence doktori hallgató már megtartotta az első szabadtéri bioinformatikai kurzust is a kertben. A Móra Szakkollégium az ország legnagyobb létszámú szakkollégiuma, ahol félévente 25–30 kurzust vehetnek fel a hallgatók, így további jelentkezők is várhatók a helyszínre.

A nagy újszegedi fák között sokféle madár költ, erre alapozva alakult meg a kollégium madárbarát projektje a Magyar Madártani Egyesülettel közösen. Hét odújukban jelenleg is van fészek, egyes helyeken pedig a széncinkék második költése zajlik. A kertben 55 tő paradicsomot ültettek, így nyáron el tudják látni a kollégiumban maradókat friss terméssel.

A szőlőtövek a kerítés mellé kerültek, és már hajt az Othello, a Néró, a Hamburgi és a Pölöskei muskotály, valamint a Saszla. Áfonya és egres is terem a kertben. Tavaszi virágokat, levendulát, rózsákat és mentát ültettek, és lassan akár megalapíthatnák a kollégiumi „apátsági kertet”. Kovács Attila szerint az ötlet nem túlzás, hiszen a középkori apátságok részben önfenntartók voltak, és szellemi értelemben is nemes cselekedetnek tartották a kertművelést.

Balogh Dóri, aki hallgatóként részt vett a kert kialakításában, örömmel kapcsolódott be a munkába. „Falusi lányként örömmel kapcsolódtam be a kollégiumi kertművelő öntevékeny csoport munkájába, részt vettem virágültetésben, magról neveltem paprika és paradicsompalántákat, amelyeket azután kiültettünk a kertbe, szerveztem kollégiumi kerti piknikeket, és a bioinformatika kurzus felelőseként támogattam a kurzus kertbe való kivitelét.”

Az SZTE Móra Szakkollégiumban dokumentálták a munkatapasztalatokat, hogy más közösségek is követni tudják a példát. Kovács Attila szerint a Móra az egyetem kísérleti laborjaként példát szeretne mutatni, és egy közösségi kiskert még az egyetemi marketing számára is hasznos termékeket adhat, például az egyetem saját pálinkáját, chilijét, befőttjét és fűszereit. A kert és a civil öntevékenység jó elfoglaltság, és vonzó közösségi környezetet teremt az elsős hallgatók számára.

Az egyetem népszerűsíteni kívánja a szakkollégium Öntevékeny Csoportjainak Éjszakáját is, amelyen mindenki bemutathatja saját kezdeményezését, és gyűjthet hozzá támogatókat. A szakkoli jelenleg 290 kollégistának ad otthont, elsősorban a Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi és Informatikai Kar, kisebb részben az Állam- és Jogtudományi Kar illetve a Gazdaságtudományi Kar hallgatói alkotják a kollégiumi közösséget.