Idén újra megrendezik a szegedi papucs napját

A papucshímzés lesz a szegedi papucs napjának központi témája, melyet szombaton tartanak meg a Szent-Györgyi Albert Agórában, a rendezvényen kiállítás, néptáncbemutató, filmpremier és konferencia is várja az érdeklődőket a szervező Szegedi Papucsért Alapítvány szerint. Az eseményt hatodik alkalommal szervezték meg. A Magyar Művészeti Akadémia szegedi regionális munkacsoportja által kiemelten támogatott rendezvényen adják át a papucsfejhímző és -tervező-pályázat díjait, amelyre több mint 117 pályamunka érkezett, valamint a szegedi papucsért díjat, melyet második alkalommal ítéltek oda.

A Magyarországi Alkotóművészek Közép-és Nyugat-dunántúli Regionális Társasága  különleges játékkal készül a gyerekeknek, a szegedi papucshoz kapcsolódó mintakincstár egyszerre játék és alkotás. A rendezvényen mutatják be először a Játékgyűjtemény szegedi papuccsal című kiadványt is. Fetter Ferencné hímző, népi iparművész, a népművészet mestere és okleveles papucshímző tanítványai papucshímző bemutatót tartanak, amelyhez aktívan is lehet kapcsolódni, a kisebbek papucsfejre tudnak motívumot tervezni, színezni, a kicsit nagyobbak és felnőttek pedig a hímzésbe is belekóstolhatnak.

Az ünnepi műsoron 150 néptáncos gyermek látható majd. Közreműködnek az Ásotthalmi Bogárzó Néptánccsoport, az Árendás Táncegyüttes és Kankalin Néptáncegyüttes Hódmezővásárhelyről, a Csanád Táncegyüttes, a Domaszéki Kiskaláris Néptáncegyüttes, a Kiszombori Néptánccsoport, valamint a helybeli Hatetudnád Tánctanoda és a Szeged Táncegyüttes. Idén először vesznek részt a programon a tápéi Gyékényből Szőtt Egyesület tagjai, akik bemutatják az érdeklődőknek, hogyan készült a gyékénypapucs, a vállalkozó kedvűek pedig maguk is kipróbálhatják a gyékényszövést.

A papucsvásáron magyarországi és vajdasági papucsosmesterektől a helyszínen vásárolni is lehet, és rendelést is vesznek fel egyedi igényekre. A vásárt a papucshoz kötődő pipacsos népművészeti és kézműves termékek kínálata színesíti a szegedi FolkArt Népművészeti Bolt közreműködésével.

A szegedi papucshímzés motívumainak változásai, újragondolása címmel rendezett konferencián Attalai Zita iparművész, Vukov Veronika néprajzkutató és Balássy-Berezvai Szénia ruhatervező előadásait hallgathatják meg az érdeklődők. A Fókuszban a papucshímzés tárlaton Fetter Ferencné és Mészáros Tünde papucshímző tanítványainak munkái, a papucsfejhímző pályázat legszebb pályamunkái, Horváth-Kriska Hajnalka papucshímzés-mintájú ruhái, valamint válogatás látható majd a Szegedi Papucsért Alapítvány gyűjteményéből. A rendezvényen a szegedi Elephant Studio által a szegedi papucsról, a papucsos mesterségről, a szegedi papucs divatjáról készített rövidfilmjeit is bemutatják.

A szegedi papucs ötszáz éves története a hódoltság korára vezethető vissza. A könnyű, tetszetős viseletre komoly kereslet volt a Dél-Alföldön, majd a Szabadtéri Játékok indulásával, a hazai turizmus fellendülésével a két háború között indult el a szegedi papucs másodvirágzása. 1922-ben lett önálló a papucsos mesterség, amikor négy jeles szegedi mester – az akkor aktívan dolgozó több mint negyvenből – Ménösi Lajos, Nagy Mátyás, Ótott János, Tuksa Gyula "készítményeit" az akkori kereskedelmi miniszternek személyesen mutatta be, aki „mélyen megilletődve” az önállósághoz hozzá is járult.

Az önálló műhelyek 1951-ben a papucsos szövetkezet megalakulásával szinte megszűntek. A varrott, kifordított egylábas papucsok készítésének legendás mestere, Rátkai Sándor 2011-ben 98 éves korában hunyt el. A szegedi papucsot nem csak egyedisége miatt nevezik páratlannak, hanem azért is, mert egy-egy méret egyazon kaptafán készül, és a taposásával válik jobb-, illetőleg ballábassá. A szegedi papucsot 2018-ban felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.