„A fizu olyan, mint Békésben, de a megélhetés meg pont olyan drága, mint Pesten”

A Magyar Kétfarkú Kutya Párt helyi szervezete szegedi közösségi várostervezést hirdetett, aminek mostanra lettek összesítve az eredményei. A kétfarkúak 236 véleményt kaptak egy hónap leforgása alatt, ezekből szemlézünk most. A közösségi várostervezés fontos eleme, hogy a „majd eldöntik fent” helyett a „szerintem így kellene” szemléletet alkalmazza, azaz a top-down helyett a bottom-up logikát. „Ez a megközelítés arra ösztönzi a helyi közösségeket, hogy aktívan részt vegyenek a tervezési folyamatban, és közvetlenül befolyásolják a döntéshozatalt” – írják a program céljáról.

A legtöbb válaszadó nem volt kimondottan elégedetlen az önkormányzattal, inkább csak az egyes projektek szigetszerű jellegét tartották hátrányosnak. Az egyes beavatkozások ugyanis így nem alkotnak egy rendszert, nem érvényesülnek az előnyök, írják az összesítésben. A fiatalok helyben tartása is kiemelt kérdés, ahogy a város további zöldítése is a válaszadók szerint. Érdekesség, hogy 49 személy úgy véli, Szegeden pocsék a munkaerőpiaci helyzet, mindegyikük szerint kevés a munka, harmaduk szerint pedig a szegediek országos léptékben rosszul fizetettek.

„A fizu olyan, mint Békésben, de a megélhetés meg pont olyan drága, mint Pesten.”

Ezen belül 16-an kifogásolták, hogy az ide települő munkahelyek sem illeszkednek az egyetemi város képzési profiljához. Kilencen a BYD-t is bírálták, mert attól tartanak, hogy szegedi nem is nagyon kap majd ott munkát.

Kiemelkedő fontosságú a lakhatási válság mérséklése, önkormányzati bérlakások építésének megkövetelése városi földek értékesítéskor, az IKV felülvizsgálata és nem meglepő módon a harmadik híd hiánya, amire a legtöbb (48) szavazat érkezett. A megkérdezettek még a tömegközlekedés további korszerűsítését – 33-an akarnak hétvégi járatszámnövelést Kiskundorozsmára, Gyálára és Szőregre – és a belvárosi forgalom csökkentését is fontosnak tartották. Emellett igényként merült fel az összefüggő, használható állapotú kerékpárutak kialakítása és általában a város peremterületein az utak és terek rendbetétele. Szeretnének egy élhető, a város integráns részét képező Tisza-partot, közösségi mikroterek kialakítását.

Gyakori igény volt (16 fő), hogy „ne csak a választások előtti 2 hónapban” történjen a tömeges útfelújítás és a rendszeres javítás se a turistaszezon csúcsára legyen időzítve. Emellett 21 válaszadó szerint több parkolóház kellene, de „végre ne a belváros közepébe, hanem kívülre, villamosmegállók mellé csinálják”. „Amiben viszont az önkormányzattal értünk egyet az a parkolás.” Az MKKP szerint bár 21 válaszadó problémaként jelezte a fizetőparkolók területének növelését, az ebből származó, a tömegközlekedés fenntartásához szükséges forrást már 33-an szerették volna fenntartani.

Emellett szóba kerültek a szentmihályi és gyálaréti városképi jelentőségű dugók – a lakók kifejezték mélységes kétségbeesésüket a vasúti átjáró miatt – lokális közlekedési problémák, városszépítési ötletek, sőt még Hódmezővásárhely is. Az autósok számára a fő gondot (28 fő) a kráterek jelentették. Érdekesség még, hogy a legtöbben (27-en) a nyilvános mosdók számát tartják elégtelennek. Újszegedre, a Csillag térre és a Mars tér környékére konkrétan kértek éjjel-nappal nyitva tartó automatikus, öntisztító WC-t. Általános hiányként jelentkezett a belvároson kívüli mosdók igénye. 

„A tervezés közös élmény volt, így a válaszadók lehettek a közvetlen főnökeink: amit lediktáltak, az lett a programunk, amit képviselni, artikulálni szeretnénk az elkövetkező 5 évben”, írja az MKKP konklúzióként. A 15 oldalas összefoglalót ide kattintva lehet letölteni.