Nyolcvan sírt tártak fel Szőregen az Árpád-kori monostort kutató szegedi régészek

Még 2022-ben roncsolásmentes vizsgálatokat végeztek a Móra Ferenc Múzeum régészei Szőregen, a monostordombként ismert területen. Ez rejtheti ugyanis a Szent Fülöp tiszteletére emelt Árpád-kori monostor romjait, melynek sem építéséről, sem pusztulásáról nincsenek pontos adataink. Valószínűsíthetően a XI. század második fele és a XIII. század vége között állhatott fenn.

Két ízben is zajlottak itt feltárások – 1903-ban Reizner János, majd 1976–1977-ben Trogmayer Ottó kutatta a területet –, ezek során sikerült tisztázni a dombon álló, szintén Árpád-kori kis plébániatemplom alaprajzát, építési fázisait. Az ásatásokon két olyan falszakasz került elő, amelyek az apátsághoz köthetőek. Az egyik egy kerítőfal részlete lehetett, a másik falat a kolostor refektóriumának maradványaként azonosították. Az apátsági templom nyomait sajnos nem találták meg.

Az új kutatással nem kisebb célt tűztek ki a múzeumi régészek, minthogy talajradar és magnetométer segítségével megpróbálják azonosítani a korábban feltárt jelenségek helyét, és választ találjanak arra, maradt-e valami a hajdani templomból.

A két évvel ezelőtti mérési eredményeket is felhasználva pályázatot nyújtottak be a Nemzeti Kulturális Alaphoz, amit sikeresen meg is nyertek, így idén el is kezdhették a munkát. Az ásatás során megtaláltak egy 15 méter hosszú szakaszt az Árpád-kori alapfalakból, s ezzel reményeik szerint sikerült lefektetniük egy hosszútávú kutatás alapjait. Mivel a dombot mintegy 100 évig temetőnek használták, az Árpád-kori emlékeken kívül egy újkori temető közel 80 sírját is feltárták. A XVIII–XIX. századi síroknak a monostor Árpád-kori tégláiból építettek sírkeretet.