Szijjártó: Zajlanak egyeztetések arról, hogy a BYD beszállítói hova települnek a térségben

Még hétfőn jött Szegedre Szijjártó Péter külügyminiszter, hogy átadja a szegedi Optiwella új beruházását. Ezzel a lendülettel a Délmagyarországnak is adott egy rövid interjút, melyben elárulta, zajlanak egyeztetések arról, hogy a BYD itteni működéséhez kapcsolódó nagy beszállító vállalatok a térségben hova települnek. „Ha a saját beszállítóit szeretné behozni, azt mi üdvözöljük, mert az újabb magyarországi munkahelyeket jelent, és ha úgy alakul, akkor a kormányzati támogatást is biztosítjuk ezekhez.”

Szijjártó ugyanakkor megjegyezte, a nagyberuházások, mint a BYD és a BMW magyarországi sikere a titoktartásnak is köszönhető. Mint mondta, azt nem mindig méri fel minden szereplő kellő felelősséggel, hogy „ha egy-egy beruházási tárgyalásról idő előtt hírek látnak napvilágot, akkor az az adott ország esélyeit nagyon közel viszi a nullához”. Így aztán több konkrétumot sem árult el ezekről a lehetséges beruházásokról a lapnak.

A Délmagyar újságírója aztán rákérdezett, mennyi állami támogatás érkezett az eddigi beruházások révén Szegedre, mivel – mint fogalmazott – „a szegedi önkormányzat szeret azzal dicsekedni, hogy rengeteg beruházás érkezik Szegedre nekik köszönhetően”. A miniszter elmondta, az elmúlt kilenc évben 80 milliárd forintnyi ilyen beruházás érkezett Szegedre, melyek több ezer munkahelyet hoztak létre a városban. Ilyenek a GE, a British Petrol, az EPAM is.

Szijjártó aztán a kormány kommunikációját ismételve fogalmazitt úgy, hogy „hosszú éveken keresztül hallhattuk azt, hogy az ország nyugati fele mennyivel fejlettebb, mint a keleti”. Szerinte az elmúlt tíz-tizenöt év tudatos gazdaságpolitikája miatt már a keleti országrész is feljött, ám van egy észak-dél egyenlőtlenség is, így most már a déli országrész fejlesztésére koncentrálunk.

„A Békéscsaba–Szeged–Pécs tengelyre még egy-két olyan nagyberuházást szeretnénk hozni, amelyek ezt az országrészt is felemelik.”

Kitértek a háborús témára is, itt Szijjártó azt állította, a szankciók 3000 milliárd forinttal dobták meg a hazai költségvetést, ami az energiaárak növekedése. Megemlítette az inflációt is, ami „a gazdasági növekedés és a reálbérek legnagyobb ellensége”. A kommunikációs panelt elővéve a miniszter is háborús inflációról beszélt, majd a biztonság kedvéért hozzátette, „ezek mind külső tényezők hatására történtek meg, semmilyen módon nem voltak magyar gazdaságpolitikai döntésekkel kapcsolatban”, de végül „legyőzték” az áremelkedést.