Speciális megoldással védik a fák belógó gyökérzetét a Mátyás téri sétány építésénél

Olvasónk keresett meg minket még márciusban a szegedi Mátyás király téren épülő új bazaltsétánnyal kapcsolatban. Nem értette ugyanis, miként lehetséges az, hogy a nagy gyepes park szerinte 70–80 éves tölgyfáinak közetlen tövében miért van szükség új, burkolt sétányra, melynek alapja több helyen is belelóg a fák statikai védőzónájába, így a fák gyökérzete is belóg a tervezett útvonalba.

Úgy vélte, a beruházás során tervezett cserjeválasztás is aggályos lehet, mivel a Mátyás térre ültetésre szánt tiszafa termése mérgező, ami a parkot gyakran látogató gyerekek miatt nem előnyös. Ezen felül az is kérdéses volt lapunk olvasója szerint, hogy a sétány építésére miként kapott engedélyt a város, mivel egy kihelyezett tábla szerint a park „helyi jelentőségű védett természeti érték”.

A jelenségről megkérdeztük a szegedi önkormányzatot. Kovács Tamás gazdasági alpolgármester a Szeged365-nek árulta el, a munkálatok közben vette észre a kivitelező, hogy a sétány nyomvonalának egy rövid szakaszán a fa gyökerei a talaj szintjéhez viszonylag közel húzódnak. Ekkor helyszíni egyeztetést kértek, melyen a projekt műszaki ellenőre, a polgármesteri hivatal és a környezetazdálkodási cég munkatársai voltak jelen.

Megoldásként azt kérték az építő cégtől, hogy gépi munka helyett kézi erővel tisztítsák meg a gyökérzetet, majd egy úgy nevezett iszapolási eljárással helyezzék azokat homokágyba, melyet aztán geotextíliával is védjenek be a sétány alapozása előtt. „Annak érdekében, hogy a fák gyökérzetei ne sérüljenek és az ösvény se mozduljon el,

egy úgynevezett talajszöges, nem látható és kis mélységet igénylő szegély kerül elhelyezésre az ösvény hosszanti oldalai mentén.

Az előbb ismertetett megoldással meg tudunk felelni az örökségvédelem és országos tervtanács által jóváhagyott terveknek és a gyökérzet sérülése is elkerülhető” – írta Kovács Tamás a portálnak.

A tiszafa miatt már más lakossági megkeresést is kapott az alpolgármester, aki elmondta, a kérések meghalgattattak, és a szakemberekkel való egyeztetés után arra jutottak, hogy „az eredetileg tervezett 188 tiszafa helyett egy sokkal nívósabb cserjét választva, 376 úgynevezett törpe korallberkenye ültetésére kértük fel a kivitelezőt”.