Adminisztratív hiba miatt a BYD-gyár melletti földeket is kivonhatták a mezőgazdasági termelés alól

Tavaszi mezőgazdasági munkára készült az Átlátszónak nyilatkozó gazdálkodó, amikor azzal szembesült, hogy a Szegedre tervezett elektromosautó-gyár miatt elkezdett munkák tönkretették a környék vetését. Mindezt olyan területen, amit az állam nem jelölt ki a gyárhoz, tehát nem is sajátították ki azt.

A lapnak az ügyvédi iroda azt mondta, titkot sértenének, ha elárulnák, miért vonattak ki beruházáson kívüli földet is a mezőgazdasági termelés alól. Az Átlátszó kérdésére a kormányhivatal sem válaszolt, ám a Szegedernek Nagy Sándor alpolgármester úgy fogalmazott, „ha az ipari park beruházás területén kívüli – amit a kormányrendelet határoz meg – földekre indult bármilyen eljárás,

az adminisztratív hiba kell legyen”.

Az Átlátszónak megszólaló gazda földje a 01318/12-es helyrajzi szám alatt található, mely valóban kívül esik a BYD által elfoglalt 300 hektáros ipari parkon, hiszen attól keletre, egy a Sándorfalvi út melletti területről van szó, ez a Mepar adatbázisában is látható alább.

A kormányhivatal hirdetményei közötti határozatban egyébként nem csak ez a földterület érintett, 18 másik tulajdonost értesített arról a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztálya, hogy a szegedi önkormányzat meghatalmazottja, a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda kérésére – beruházási célterület céljából – „termőföld végleges más célú hasznosítását engedélyező határozat” született.

Mindezt a szegedi ipari park kialakítására hivatkozva, amit nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított a kormány. Ezért aztán azt is leírták az ispán aláírásával kiadott dokumentumban, hogy a döntés végleges, további jogorvoslatnak helye nincs, bár közigazgatási perben megtámadható a döntés.

Ez ugyanaz, mint a BYD gyárberuházása miatt kisajátított földek esetén, ahol a kisajátítás ugyan megtörténik, de a kisajátítási összeg miatt bírósághoz fordulhat a korábbi tulajdonos, és ott megítélhetnek neki magasabb összeget, de a föld már a városé, azután pedig a kínai beruházóé lesz.

Viszont a hivatkozott kormányhatározat és rendelet nem tartalmazza az említett földeket.

A Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda az Átlátszónak azt mondta, „tekintettel arra, hogy kérdései ügyvédi titkot érintenek, azokra nem áll módunkban válaszolni”. Két nappal a lap kérdése után aztán március 8-án egy újabb hirdetmény került fel a kormányhivatal oldalára. Ebben már visszavonták a korábbi határozatokat.

Az Átlátszó úgy fogalmazott erről a cikkben, „a kormányhivatal azt sem nézi, az általa hivatkozott jogalapok léteznek-e, inkább kiadják az engedélyt, nehogy megakadjon a folyamat”. A Szegeder kérdésére Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester pedig azt mondta, valószínűleg adminisztratív hiba léphetett fel, ha nem szerepeltek az említett földek az ipaari parkot kijelölő kormányhatározatban. A gazdákat nem kártalanítja mindez, hiszen arról senki se beszél, hogy a határozat miatt már tönkretett idei vetéssel mi lesz, zárja az írást a lap.