Nem a plusz férőhely oldja meg a kóborkutya-helyzetet

Számos állatvédő szervezet működik Szegeden és Csongrád-Csanád vármegyében, az egyéni kezdeményezésektől egészen a nagyobb alapítványokig. Egyaránt nehéz a helyzetük, hiszen – bár az adó 1%-ának összege emelkedett – őket is súlyosan érintette az infláció miatti áremelkedés. Ez igaz az egyik legnagyobb felajánlásokat kapó és legismertebb alapítványra, a szegedi Tappancsra is, akik nincsenek jobb helyzetben, mint 5–6 évvel ezelőtt.

A Tappancs-tanyán dolgozók teljes munkaidőben, bejelentetten végzik a munkájukat, így hatalmas pluszkiadást jelentett az alapítvány számára, hogy az évek során gyorsan emelkedtek a bérköltségek is az inflációval. Igényesek vagyunk a minőségi munkavégzésre, ezért nekünk is nyújtani kell valamit cserébe, hiszen a dolgozóink abból élnek, amit a Tappancsnál megkeresnek” – mondja Farkas Gabriella, a menhelyet működtető alapítvány kuratóriumi tagja a Szegedernek. Elárulta, egy kivétellel 8–16 éve ott lévő gondozók vannak a Tappancsnál, akik így szoros kapcsolatot ápolnak a kiskundorozsmai telephely állataival.

Menhelyi segítő önkéntesek sajnos nem nagyon jelentkeznek. Fontos a helyismeret megszerzése, a rendszeresség. A takarítás, mosogatás, söprögetés nem annyira népszerű, ha jönnek segíteni a menhelyre, akkor inkább a kellemesebb részére, a heti kutyasétáltatásra jelentkeznek. Itt is probléma a hideg, esős időjárás, akkor nem mindig jönnek az adott napra, szélsőséges időjárási körülmények esetén elmarad a heti séta – mondja Farkas a munkaerő-helyzetről.

Hiába a Tappancs az egyik legjobban támogatott állatmenhely országosan is, nagyobb léptékű fejlesztés nem tudott megvalósulni az elmúlt években. „Sajnos nem mertünk nagyobb léptékű beruházásba fogni, egyrészt a szakemberhiány, másrészt a forráshiány miatt.” A szakemberek ugyanis nem vállalnak el kis munkákat, eközben a költségek is elszálltak az infláció miatt.

A Tappancs-tanya 450 négyzetméteres telke félúton fekszik Kiskundorozsma és Bordány között a Sia dűlőn, Szeged belvárosától úgy tizenöt kilométerre. A tanya korábban három részre volt osztva, tavaly pályázati pénzből megoldották, hogy a nagy kifutót elfelezzék. Így egymástól függetlenül már két csapat kutya élhet udvari körülmények között, ami télen szalmázott kutyaházakat, nyáron pedig fák árnyékát jelenti.

Az előző években a meglévő kenneleket újították fel pályázati támogatásból és saját erőből, valamint 2020-ban a 20 éves állatszállító autót is lecserélték újabbra és nagyobbra, ami viszont jóval magasabb üzemeltetési költséggel is jár.

„Alapvetően férőhelybővítést sem tervezünk, nem a plusz férőhely oldja meg a kóborkutya-helyzetet.

Pár nap alatt megtelik, és onnantól több állat dekkol a menhelyen. Így is hatalmas állategészségügyi költséggel jár a bentlakók ellátása. Az épületek felújítására szükség lenne, de nincs rá mód, hogy belefogjunk” – jegyezte meg Farkas Gabriella.

Fotó: Bálint András / Szegeder

Tapasztalatuk szerint a lakosság egyre nyitottabb a rossz körülmények között élő, vagy gazdátlan kutyák helyzetének megoldására, ezért gyakrabban kérnek segítséget. Erre jó példa, hogy a Reddit szegedi fórumán valaki adományozni szeretett volna egy állatmenhelynek, mire rengeteg hozzászólás érkezett, számos állatvédő alapítványt vagy egyesületet ajánlottak az illetőnek.

A Tappancs várólistája soha nem üres, „néha rövidebb, néha nagyon hosszú”. A koronavírusos időszakban megnövekedett befogadási kedv szerintük már nem befolyásolja lényegesen a leadandó, feleslegessé vált kutyák számát, ez a folyamat már lezajlott. Azonban még mindig sok az utcán élő, mikrochip nélküli, oltatlan állat.

Jelenleg 172 eb és 57 cica van vegyesen a Tappancs telephelyén. Arányaiban előbbiből most kevesebb van, mert több a viselkedésproblémás kutya, akik nem nagyon fogadnak el társat, legfeljebb néhány másik kutyát. Ők azok, akik egy gondosan elkerített, kisebb kifutós épületben vannak, és valószínűleg a menhelyen fogják leélni az életüket.

A Tappancs ugyanis nem gyepmesteri telep, itt nem altatnak.

Cica viszont egyre több a menhelyen, bár az utolsó évben szinte csak balesetes cicákat fogadunk. Itt komoly hátrány, hogy a gazdik egyáltalán nem költenek a cicáikra, újakat is valahonnan ingyen szereznek, és élnek velük addig, amíg el nem tűnnek – vélhetően egy autó kerekei alatt.” Ha valaki macskát fogadna örökbe, akkor elvárás, hogy legyen állathordozója a jövendőbeli gazdinak, és vállalja, hogy oltatja a cicát, illetve biztonságos körülményeket biztosít a számára, ilyen gazdit pedig nem könnyű találni.