A szegedi városházi lap publikálta azt a nemrég készült reprezentatív felmérést, melyből az derült ki, hogy a Szegeden élők pártállástól függetlenül elégedettek a város helyzetével és fejlődésével.
„Ön szerint Szegeden jó irányba mennek a dolgok?” Többek között erre a kérdésre kellett felelnie a 750 megkérdezettnek, akik 81 százaléka mondta azt, hogy igen. A 21 Kutatóközpont kérdezői szétbontották a kérdést politikai irányultság szerint is, ez alapján az jött ki, hogy az ellenzéki szavazók 92 százaléka, a bizonytalanok 81 százaléka, de
még a kormánypárti szavazók 68 százaléka szerint is jó irányba mennek a dolgok a városban,
ami a kétharmados aránynál is nagyobb. Életkor szerint legkevésbé a 40-64 év közöttiek érzik azt, hogy jól mennek a dolgok a városban, de még így is elsöprő a többségük. Némileg meglepő ugyanakkor az iskolai végzettség szerinti válaszadás, itt minél magasabb volt valakinek a végzettsége, annál kevésbé érezte, hogy jó irányba megy Szeged – azonban itt is elsöprő többség mondta azt, hogy jó irányba mennek a dolgok.
Merőben más volt az eredmény a Magyarországra vonatkozó kérdésnél, ekkor mindössze 26 százalék felelt igennel, 66 százalék pedig nemmel. Pártpolitikailag viszont nagy volt a megosztottság, míg az ellenzékiek 91 százaléka szerint nem mennek jó irányba a dolgok az országban, ez az arány a kormánypártiak között csak 24 százalék volt.
Forrás: 21 kutatóközpont
Ugyanez a cég készített egy felmérést a kínai BYD tervezett szegedi elektromosautó-gyárának megítéléséről is. A felmérés eredménye szerint a beruházásról szinte minden válaszadó (98 százalék) hallott, és a szegediek nagy többsége, 85 százaléka támogatja is azt. Az ellenzők aránya mindössze 10 százalék, míg 5 százalék nem tudott vagy nem akart véleményt alkotni.
A beruházás előnyének a válaszadók több mint fele a munkahelyteremtést említette, 17 százalék a gazdasági fellendülést, 12 százalék a fiatalok helyben tartását, 11 százalék pedig az önkormányzati adóbevételek megugrását. Ezek azért némileg összefüggnek, és az eredmény annak volt köszönhető, hogy csak egy választ lehetett jelölni. A két leggyakrabban említett hátrány a sok vendégmunkás bejövetele és a környezetszennyezés volt.
Érdekes a kontraszt az akkumulátorgyárak fogadtatásával szemben, hogy szintén a 21 Kutatóközpont végzett felmérést az ugyancsak kínai CATL-gyár megítéléséről a debreceniek körében, és azt 62 százalékuk ellenzi, míg 26 százalékuk támogatta 2023 novemberében. A különbséget az is okozhatja, hogy Szegeden nem lesz akkumulátorgyártás, valamint az ellenzéki polgármester és a kormány egyik tagja, Szijjártó Péter együtt jelentette be a beruházást, míg Debrecenben csak a kormány érvel mellette.