Jogi eszközökkel mentené meg a város az erdőt, de vannak, akik élőlánccal is védenék a fákat

Erdő vagy iskola? címmel tartott nyílt fórumot az aHang szegedi szervezete az IH Rendezvényközpontban. A gyűlés témája az a hathektáros szegedi erdő volt, aminek a helyére a Szeged-Csanádi Egyházmegye először iskolát, mostmár azonban három focipályát építene. Az eseményre meghívták Kiss-Rigó László püspököt és Novák Katalin köztársasági elnököt is, de egyikük sem jelent meg. Előbbi emailben utasította el a meghívást, mondták el az aktivisták a Telexnek.

Véderdő révén a szegedi önkormányzat nem adná a területet, ugyanis az megfogja a város felé áramló port, ezért egy másik területet ajánlottak fel az egyház számára, amely szintén a Szent Gellért Fórum közelében van. Az egyházmegye nem fogadta el a felajánlást mondván, ott nem férne el a tervezett beruházás.

A tudósítás szerint a terem teljesen megtelt emberekkel, voltak akiknek a folyosóról kellett hallgatnia a beszélgetést. A fórumon megjelent több szegedi önkormányzati képviselő is.

Az esemény elején elsők között erdészmérnök, botanikus, biológus és ökológus elemezte az erdő jelentőségét Szeged számára. Becsléseik szerint csak ez az erdő 420 tonna port tart vissza Szegedtől évente.

A beszélgetésen felszólalt Molnár Róbert, Kübekháza polgármestere is, aki arról beszélt, hogy őt nehéz lenne egyház- vagy vallásellenességgel vádolni, de az erdő megtartása mellett áll. Azt mondta,

„Magyarországon manapság mindent betonba öntenek, mert azt jól el lehet lopni, és nagyon szomorú, ha egy egyház ebben részt vesz. Mindent leöntenek vallásos szósszal, és közben minden tele van gonoszsággal”.

Mihálik Edvin, a város zöld programjáért felelős tanácsnok elmondta, hogy az önkormányzat a februári közgyűlésén javasolja majd, hogy az erdőnek adják a Assisi Szent Ferenc nevet, mivel több ezer szavazatból ez a név nyert a Momentum által hirdetett szavazáson. Mihálik leszögezte, hogy továbbra is támogatják az iskolaépítést, de a körülötte kialakult politikai csatározást nem.

Hozzátette, hogy az erdő védelmében minden jogi eszközzel igyekeznek majd fellépni, de a jelenlévők közül többen is azt mondták, akár élőlánccal is hajlandóak védeni a fákat. A közönségből volt, aki azzal érvelt a kivágás ellen, hogy a szegediek érzelmileg is kötődnek az erdőkhöz, mivel felmenőik az 1879-es árvizet követően 300 ezer facsemetét ültettek a város körül.