A magyar történelem egyik legvéresebb eseményéről emlékeztek Szegeden is

„1943. január 12-én történt a magyar történelem egyik legsúlyosabb, legnagyobb emberáldozatot követelő tragédiája, a doni áttörés” – írja Facebook-oldalán a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal, mely az esemény 81. évfordulóján a doni harcosok emlékére állított, Kligl Sándor által alkotott szobor előtt tartott megemlékezést pénteken.

A megemlékezések országszerte zajlottak, a fővárosban Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója beszélt arról az MTI szerint, hogy 1943. január 12-én 9 óra 45 perckor indult meg a Vörös Hadsereg bevezető támadása Uriv-Sztorozsevoje térségében, amely végül súlyos vereséget mért a magyar 2. hadseregre. A brutálisan véres összecsapásban 50 ezer magyar katona esett el, 50 ezren sebesültek meg és mintegy 28–29 ezer honvéd esett fogságba. Kásler szerint a doni hősök „nem áldozatok voltak, hanem a hazájukat védték és a hazájukért haltak meg”.

Kásler Miklós úgy véli, számos doni emlékmű van Magyarországon, de ezeket többnyire a kitüntetett tisztek emlékére állították. Ezért a Magyarságkutató Intézet kezdeményezi, hogy az expedíciós hadsereg állományába tartozó hadtestek és könnyű hadosztályok állomáshelyein idehaza és az elszakított területeken is állítsanak emléktáblákat. „Össze kellene gyűjteni a magyar 2. hadsereg alakulatainak névsorát, hogy a hősök leszármazottai elmehessenek megemlékezni róluk, s így legalább az »eszmei, lelki kompenzáció« megtörténhessen” – magyarázta.

Babucs Zoltán, a Magyarságkutató Intézet ügyvivő szakértője azt állította, nem igaz, hogy a hadsereget az akkori vezetőség „a pusztulásba vezette ki”, arra számítva, hogy úgysem térnek vissza. „A lehetőségekhez képest a legjobban felszerelték a hadsereget” – jegyezte meg.