Legalábbis ezt mondja Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester, miután december 23-án este jelent meg egy új kormányrendelet a hathektáros szegedi erdő kapcsán, amit az önkormányzat szerint tarvágásra ítélt a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Kiss-Rigó Lászlóék a püspöki stadion melletti erdős területre terveznek építeni egy katolikus általános iskolát és gimnáziumot, hiába ajánlott a város más területeket korábban.
Az új kormányrendelet arra a november 16-án hatályba lépőre épül, mellyel a szegedi közgyűlés előtt egy nappal hiúsította meg a kormány, hogy a város meg tudja akadályozni a fák kivágását a területen. A december 23-ai kormányrendelet négy pontban ”szépíti” a novemberit és írja felül a decemberi közgyűlésen elfogadott szegedi településképi rendeletet:
Nagy Sándor szerint a december 23-ai rendeletben továbbra sem egyértelmű, ki mondja meg, hogy „mi a szükséges mérték”, ami alapján kivághatják a fákat. Ezek helyére nem lehet „egyből 40 éves erdőt telepíteni”, magyarázta lapunknak a szegedi alpolgármester, aki az épületek zöldtetejéről csak annyit mondott, az sem tudja úgy megkötni a port és csökkenteni hőszigethatást, ahogy az élőerdő teszi.
Fotó: Rostova Anna / Szegeder
A városfejlesztési alpolgármester kérdésünkre elmondta, ez tulajdonképpen egy „rendeletbe fogalmazott kommunikációs szépségtapasz”, és továbbra is úgy véli,
„Orbán Viktor miniszterelnök láncfűrészt adott Kiss-Rigó László püspöknek karácsonyra”.
A rendeletnek semmi más célja nincs, minthogy „megakadályozza, hogy megvédjék az erdőt, és utat nyisson a püspök láncfűrészes embereinek”. Az erdő megvédésére a kormányrendelet után már csak annyi lehetősége maradt a városnak, hogy „amennyiben megjelennek a favágók, élőlánccal veszik körül azt”, legalább is ezt mondta még a novemberi szegedi közgyűlésen Fodor Antal DK-s önkormányzati tanácsnok.
Nagy Sándor ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel nem volt más jogalapjuk, az ukrán háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva írta felül a kormány a szegedi rendeletet, amely nem csupán ezen a hathektáros területen akadályozta volna meg a fakivágást, hanem egyúttal védetté nyilvánítottak vele több hasonló véderdős részt is az 1879-es szegedi nagyárvíz után megépített, a városmagot körbeölelő Körtöltés mentén.