A nyugati városok éppen olyanok szeretnének lenni, mint Szeged?

Egy szegedi fiatalokból álló lelkes közösség, a Meritus új vitasorozatot indított. Ennek második állomása volt a Hágiban, ahol Szeged városfejlesztése volt a fő téma: avagy milyen városban fogunk élni 2040-ben? Sok szó esett viszont a gazdaságfejlesztésről, illetve arról, hogy miként lehet a befektetők számára vonzó Szeged, és a hiányosságok ellen mit tehet a városvezetés.

Az első témakör az ideális fejlesztői környezet volt, illetve az, hogy ezt miként tudja támogatni a város. Bozsovics Zsolt, a Biggeorge Property ingatlanfejlesztési cég vezérigazgató-helyettese azzal kezdte a beszélgetést, hogy kívülállónak érzi magát, mondván Budapestről idejön egy ingatlanfejlesztő, majd itt jól megmondja, mit kell csinálni.

„A nagy túrót, én sem tudom mit kell csinálni” – reflektált aztán saját magára, majd bevallotta, azért fogadta el a meghívást, hogy meghallgassa, miként működik ingatlanfejlesztési szempontból az ország harmadik legnagyobb városa. Bozsovics a kérdésre válaszolva felsorolta, a befektetők szemszögéből ők partneri együttműködést várnak a várostól, továbbá azt, hogy legyen piac, és ne szabályozzák, vagy épp terheljék őket túl.

Nem lehetne-e még egy emeletet?

Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere erre később úgy reagált, egy „kívülálló”, vagy épp egy helyi fejlesztő például akkor lehet sikeres Szegeden, ha „tiszteletben tartja a város léptékét”. Ebben szokott ütközés lenni ugyanis a profitorientált befektető és az élhető városra törekvő vezetés között elmondása szerint.

„Az építési szabályzattal szemben nem lehetne-e még egy emeletet rakni erre a házra?”

– hozott példát Nagy arra, miként próbálják a befektetők a saját érdekeiket érvényesíteni a várossal szemben. Viccesen megjegyezte, „ekkor szoktunk könnycseppet morzsolni, hogy mindjárt csődbe megy a vállalkozás” amiatt, hogy nemet mondanak. A léptékre Gresó György városfejlesztési szakember azzal reagált a Cédrus Liget beruházását felemlegetve, hogy „ott egy picit elrúgták a pöttyöst a srácok”, mondván nem érti, hogyan illik bele a városképbe a 7–8 szintes projekt.

Bozsovics Zsolt az alpolgármester által elmondottakra szintén humorosan megjegyezte, „én felírtam magamnak egy mondatot, hogy mikor lehet jó városfejlesztést csinálni: nem szabad beengedni a fővárosi ingatlanfejlesztőket.” A vezérigazgató-helyettes ezután elárulta, Debrecennel ellentétben a szegedi önkormányzat honlapján nem találta azt, milyen városfejlesztési stratégiája van a városnak, csak kulturális eseményeket és ügyfélfogadási időpontokat talált, így a stratégiáról végül Nagy Sándort kérdezte, aki úgy véli, Szegeden nem Budapesttel szándékoznak versenyezni.

Nagy Debrecen kapcsán azt mondta, egy igen extenzív, területileg terjeszkedő második főváros, melynek gondjai már most kezdenek látszódni szerinte. Mindezekkel szemben úgy véli, Szeged egy konzervatívabb, fenntarthatóbb stratégiát követ. Bozsovicsra nézve megjegyezte, „nem az a meghatározó, hogy mi ugrik fel először a város honlapján”, hiszen iroda- és ingatlanfejlesztők is szép számmal fektetnek be a városban, mondta. A beszélgetés moderátora ezután finoman rákérdezett a készülő kínai járműgyárra, mire az alpolgármester felolvasta a Botka László által is közzétett Facebook-poszt szövegét, de megerősítette, egy akkugyárat nem támogatnának.

Ötezer IT-s a városban

Szeged gazdaságfejlesztési stratégiájának felsorolása után aztán Gresó György kezdte magyarázni, hogy a nagy multikkal szembeni kis- és középvállalkozásokat (KKV) támogató stratégiának több előnye is van, például harminc ilyen kitesz egy nagy multit munkavállalók számában, de a multi bezárása esetén egyszerre szűnnek meg munkahelyek. Bozsovics Zsolt meg is jegyezte, „nem is gondolom, hogy jó lenne, ha olyan irányba menne Szeged, mint Debrecen”, és úgy véli,

Szeged jól csinálja azt, amit csinál

a majd ötezer informatikai munkahellyel és a biotech cégek, kkv-k preferálásával: más az üzenete a két városnak. Szerinte nem feltétlenül kéne ide is nagy logisztikai központ, „ahol dobozokat pakolnak”, de ha majd jön BYD a nagy gyárral, akkor igény is lesz rá, addig viszont felesleges. Ezután úgy fogalmazott, a város vezetése és lakói is eldönthetik, hogy „nagy dobozok”, vagy a városon belül fejlesztett irodaházak között akarnak élni.

A beszélgetés során felmerült, hogy Szegeden az önkormányzat alapvetően nem üzleti alapon működik, így nem is fejleszt például irodaházakat vagy mást, hiszen nem ez a feladata Nagy Sándor szerint. Gresó György városfejlesztési szakember viszont kifejezetten megfontolásra ajánlotta a városfejlesztési alpolgármesternek, hogy amennyiben jön egy olyan partner, mely átlátható és jó kilátásokkal rendelkezik, akkor – Ausztriában sem ördögtől valóan – beszállhat a város is a magánbefektetésbe üzleti alapon, hiszen nyereséggel is kijöhetnek később belőle.

Szeged ne legyen Graz, épp ők akarnak Szeged lenni

Természetesen az is szóba került, hogy miként lehet itt tartani a fiatalokat, mint a Meritus Közösség egy fő témaköre, s ehhez kapcsolódva az is, milyen városfejlesztési stratégiára lenne szükség ahhoz, hogy ne öregedjen el egy város. Az országos jelenségre Gresó György abban látja a megoldást, hogy korszerű munkahelyek és jó szolgáltatások, emellett megfelelő intézményi háttér és egy fenntartható léptékű városfejlesztés kell, melyet Nagy Sándor is említett a beszélgetés elején.

Bozsovics Zsolt megjegyezte, hogy nem városfejlesztési szakember, ezért megérte lejönnie Budapestről, mert a Nagy Sándor által elmondottak alapján sokat tanult. Ezek után kijelentette,

A közönség is kérdezhetett a beszélgetés végén: „milyen lesz Szeged 2040-ben?”, hangzott az egyik érdeklődés. Nagy Sándor szerint nagyjából hasonló, mint most. „Egy város olyan, mint egy tankhajó, nehezen mozdul, nehezen fordul meg, mindenhez sok idő kell.” Nagy kifejezte igyekezetüket a klímaváltozásra adott válasz terén, mivel egyre több a zöldterület a városban szerinte, és a közösségi közlekedést is magas színvonalon tartanák. Úgy véli, 17 év múlva sokkal több elektromos jármű lesz, sok új irodaház is megépül, valamint az ipari park is benépesül addigra, de „a legnagyobb változás szerintem az lesz, hogy addigra egy nagyléptékű ipari beruházás is meg fog valósulni” – utalt ezzel a mostani kínai gyárral kapcsolatos pletykákra.

A vitát a Meritus Közösség szervezte, és ide kattintva videón is megtekinthető.