Tizenegyedik lett az SZTE az idén először összeállított kelet-európai felsőoktatási rangsoron

A Szegedi Tudományegyetem felkerült a QS legkiválóbb európai egyetemeket vizsgáló rangsorára. Az idén először összeállított listán Közép-Európában a 11., Európában a 242. helyen végzett a szegedi intézmény, ami a hazai mezőnyben a dobogós helyre volt elég, de érdekes módon a világrangsoron a szegedi már az abszolút első lett hazai viszonylatban.

A Quacquarelli Symonds (QS) felsőoktatási intézményeket értékelő nemzetközi rangsorának európai listájára 15 magyar intézmény is felkerült, erről a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban. Ez viszont hangsúlyozottan regionális, európai lista, a világranglistára mindössze 11 egyetem került fel hazánkból. Hankó Balázs közlése szerint a regionális európai lista 46 ország egyetemeit vizsgálta és a legjobb 690 intézmény közé 15 magyar egyetem is bekerült:

• az első 300-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a 208.,
• a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) a 238.,
• a Szegedi Tudományegyetem a 242., míg
• a Debreceni Egyetem a 258.

helyen szerepel.

A legjobb 400-ba bekerült a Pécsi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is. A 15 rangsorolt magyar egyetem között három egyházi fenntartású intézmény – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem – is szerepel, valamint helyet kapott a rangsorban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Soproni Egyetem is, bár az államtitkár nem részletezte a helyezésüket.

Hankó szólt arról is a videóban, hogy világszinten a két legismertebb és az egyetemisták által leginkább figyelt felsőoktatási rangsor a QS és a Times Higher Education, amelyek a magyar egyetemek szempontjából jelentős figyelmet érdemelnek, mivel ezek az egyetem mérete mellett számos más, a gazdasági környezet szempontjából is kiemelkedően fontos tényezőt vesznek figyelembe, például az oktatást, a kutatást és a nemzetköziesítést. „Ezen két rangsor eltérő kritériumok alapján értékeli a magyar felsőoktatási intézményeket, de gyakorlatilag lefedi a teljes magyar felsőoktatási palettát.”

Majd ezután az államtitkár megemlítette, hogy „a magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének erősödése Magyarország jövőképességének kulcsa is, a modellváltás pedig elősegítette az egyetemek nemzetközi elismertségét, hozzájárulva ezzel az ország hosszú távú fejlődéséhez”. Vagyis szerinte a 15 egyetem listán való szereplése egy siker, és a modellváltásnak köszönhető, és ehhez felsorolta, hogy míg négy éve 7, két éve 9, tavaly már 11 magyar intézmény szerepelt a világ – itt már nem európai listáról van szó – egyetemeinek legjobb öt százalékában, ám a modellváltás csak 2021-ben következett be, és hatása valószínűleg nem azonnali volt.

Főleg úgy, hogy az intézmények azóta elestek uniós és tudományos támogatásoktól, és az államtitkár ezt is megemlítette, mondván az egyetemekneknek olyan nemzetközi környezetben kell helytállniuk, amelyben „az Európai Bizottság a magyar kutatásokra és a nemzetköziesítésre vonatkozó döntései szándékosan versenyképességi hátrányt okoznak az ország számára”. Ugyanakkor kiemelte, hogy mindennek ellenére a kormány elkötelezett a magyar egyetemek, kutatók és diákok támogatása iránt.