Navracsics szerint Szeged és a lézerközpont lehet egész Dél-Magyarország egyik kitörési pontja

A szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI ALPS Európa jövőjét jelenti, erről beszélt többek között a területfejlesztési miniszter csütörtökön Szegeden. Navracsics Tibor a kutatóközpont elkészülte alkalmából tartott rendezvényen az MTI szerint úgy fogalmazott, Szeged felsőoktatási, tudományos kutatásbéli hagyományai, előzményei és hősei alapozták meg azt, hogy Európa és a világ egyik kutatási központjává váljon. Megemlítette azt is, hogy a beruházás létrejöttét az Európai Unió adófizető polgárainak anyagi hozzájárulása tette lehetővé.

„Az uniós tagság sok vita mellett számtalan olyan jótéteményt is hozott, amely végül is megvalósította azt az ezeréves álmunkat, miszerint intézményes szempontból is Európához tartozunk, dönthessünk Európa jövőjéről és bemutatva a tehetségünket, mi is hozzátehessük egy kicsit Európa jövőjéhez. Az ELI ALPS ilyen hozzájárulás az Európai Unióhoz” – hangsúlyozta Navracsics, aki szerint a kormány tudatos ipartelepítési és fejlesztéspolitikai döntései miatt a korábbi

nyugat–keleti fejlettségi különbségek kezdenek elmosódni, ehelyett észak–déli különbségek látszanak kirajzolódni.

Szeged és az ELI ALPS az egyik kitörési pontja lehet Dél-Magyarországnak szerinte.

Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta, az ELI ALPS-ban folyó kutatások páratlanok Európában és talán a világon is. A központ 2008-ban indult előkészítésén nagyon sokan és sokat dolgoztak, ahogy azon is, hogy a finanszírozás rendelkezésre álljon a megvalósításhoz és legyen olyan üzleti modell, ami a hosszú távú működtetést is biztosítja. A miniszter kifejtette, szeretné, hogy hasonló projektek szülessenek és öltsenek testet más magyarországi tudásközpontokban is.

Bóka elmondta, a 2024 második félévében esedékes magyar uniós elnökség egyik meghatározó prioritása lesz az EU globális versenyképességének fenntartása és megerősítése. Látjuk, hogyan veszít globális gazdasági pozíciókat Európa, miként nő a lemaradás a kutatásfejlesztésben az innováció területen. Szerinte egyesek ezt a problémát a regionális fejlesztési politika rovására létrehozandó versenyképességi eszközökkel akarják orvosolni, ám mint említette, az ELI ALPS projekt bizonyítja, hogy a két dolog nem egymással ellentétes, hanem egymást erősítő célkitűzések. A magyar uniós elnökség hangsúlyt kíván fektetni az európai biztonság- és védelempolitika megerősítésére. Ehhez

a kutatóközpontnak a lézertechnológia révén áttételes kapcsolatai vannak.

„A fejlődés ma már partnerek és nemzetközi együttműködés nélkül nem lehetséges, sem nekünk, sem másoknak, sem Európa egészének. Aki az Európai Unión belül politikai célzattal kizár másokat a tudományos együttműködésekből, a szűk látókörűen nem egyszerűen hibát, hanem bűnt követ el. Az ELI ALPS projekt viszont példa olyan együttműködésre, ami nyitott, amellyel együtt erősebbek lehetünk, és amely nem valaki kárára gyarapít bennünket” – szögezte le Bóka János.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter azt mondta, a konzervatív magyar kormány meggyőződése, hogy az ország boldogulásának, a gazdaság növekedésének egyik záloga az, hogy a magyar kutatás-fejlesztés Európa és a világ élvonalába tartozzon. A szegedi lézerközpont ma a világ legfejlettebb lézerkutató központja. Olyan kutatóhely, ahol az emberiség nagy kihívásaira, tudományos, ipari, orvosi mellett az energiaügy jövőjét alakító kérdésekre is keresik a megoldásokat. A Szegedre telepített világszínvonalú technológia egyebek mellett a nukleáris hulladékok hatékonyabb kezeléséhez vagy harmadik generációs napelemek kifejlesztéséhez is közelebb vihet.

„Egy olyan különleges intézmény, mint az ELI ALPS nem létezhet önmagában. Ahhoz, hogy sikeresen működjön, szükség van a magas szintű tudományos, kutatási, felsőoktatási háttérre, a gazdasági élet szereplőivel kiépülő kapcsolatokra, a nemzetközi együttműködésekre és nem utolsó sorban, támogató kormányzati háttérre” – hangsúlyozta a politikus, majd hozzátette, hogy Magyarországon megvannak ezek a feltételek, mert a kormány célja, hogy az ország fontos kutatási, innovációs térséggé váljon Európában.

Lantos Csaba emlékeztetett rá, az Energiaügyi Minisztérium csaknem tízmilliárd forinttal támogatja a kutatóközpont szomszédságában épülő szegedi Science Park infrastruktúrájának fejlesztését. Annak érdekében, hogy a Szegedi Tudományegyetem és az ELI-ALPS képességeire alapozó oktatási-kutatási-innovációs központ „maradéktalanul kiaknázhassa a benne és a magyar szakemberekben, tehetséges fiatalokban rejlő lehetőségeket”.

Emlékezetes, hogy az ELI ALPS kivitelezési munkálatai 2014 tavaszán kezdődtek, ám ez nem ment egyszerűen: Kósa Lajos 2010-ben akkor még a Fidesz ügyvezető alelnökeként az önkormányzati választási kampányban azt hangoztatta, hogy „A szegedieket alaposan átverte a Bajnai-kormányzat a szuperlézerrel kapcsolatban, ehhez asszisztált Botka”. A Fidesz-kormány 2010-es hatalomra kerülésekor egyébként már két éve folyt a projekt előkészítése. A projekt támogatási szerződését 2010 szeptemberéig alá kellett volna írni, azonban a kormány csak a finanszírozás felülvizsgálata után akart dönteni erről, ám ekkor már a tudósok is kongatták a vészharangot, és az elnyert 992 millió forintot nem kapta meg a projekt a késlekedés miatt.

A végül mára hivatalosan is átadott és elkészült kutatóközpont épületegyüttesének teljes szintterülete mintegy 24,5 ezer négyzetméter. Az első lézerek telepítése 2017-ben történt meg, a projekt során beszerzett különféle hullámhosszú, impulzusú és intenzitású lézerek, másodlagos források és kísérleti állomások tervezését, kivitelezését és beüzemelését az ELI ALPS munkatársai végezték hazai és külföldi partnerekkel együttműködve. 

Kezdetben meghívott kutatócsoportokkal kötött együttműködési megállapodások keretében biztosítottak nyalábidőt és felhasználói támogatást, 2019-től pedig felhasználói felhívások keretében pályázhatnak a világ kutatói arra, hogy az intézet berendezésein végezzenek kísérleteket. A projekt megvalósítása során 79 beüzemelő felhasználói kísérlet és kollaborációs kutatási program zajlott le. A központ kialakítása és a kutatási berendezések tervezése, kivitelezése és beüzemelése – az előkészítést is beleértve – mintegy 81 milliárd forintból valósult meg.