Szeged belvárosa az ország egyik legmelegebb pontja, és ez egyre inkább így lesz, ha nem teszünk valamit

Míg hetvenes-nyolcvanas években az ország egy kis részét leszámítva 20 év alatt egyetlen tartós hőhullám sem volt, napjainkra ez sokat romlott: a városi hősziget éjszakai melegítő hatása miatt Szeged és Budapest belvárosában idén augusztus 20-ig már 11 tartós hőhullámos napot mért Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus, elemzésüket a Másfélfok nevű portálon tették közzé.

Idén augusztus 20-ig tartós hőhullámból (legalább 3 napig 27 °C feletti átlag) már volt néhány, de egyértelműen a legtöbbet, 11 napot Szeged és Budapest belvárosában mértek: mindez a városi hősziget hatása miatt volt az elemzés szerint. Az elmúlt 52 év megfigyeléseire visszatekintve azt találták, hogy a hetvenes-nyolcvanas években az ország egy kis részét leszámítva 20 év alatt egyetlen tartós hőhullámos napot sem regisztráltak, ám az 1990-es évektől, különösen az elmúlt 15 évben országos átlagban már évi három ilyen nap volt, míg

a Szeged–Hódmezővásárhely–Szentes körül ennek a duplája is.

A sokéves átlag azt jelenti, hogy ugyan nem minden évben fordult elő ennyi tartós hőhullámos nap – 2018-2020 között gyakorlatilag nem volt –, de a szélsőségesebb években, sorrendben 2012-ben, 2015-ben és 2017-ben országos átlagban 8, illetve 7–7 ilyen naptól szenvedtünk.

A legmagasabb, harmadfokú hőségriasztás kihirdetését is a tartós hőhullámhoz igazítják, ám az országos átlag csalóka, mert az északi hegyvidéki tájainkon nincsenek ilyenek, az lefelé húzza a számokat: bár a legmelegebb nyáron, 2022-ben a 4 napos országos átlag mellett délkeleten 12 ilyen napot észleltek, míg az említett 2012-ben és 2015-ben az országos átlagban detektált 7–8 naphoz képest a Délkelet-Alföldön 18-at.

Ha tartanánk magunkat a Párizsi Megállapodásban rögzített klímacélhoz, akkor nagyjából a jelenlegi szinten tudnánk stabilizálni a magyarországi tartós hőhullámos napok számát a század végéig, írja a tanulmány. Ha pedig a pesszimista forgatókönyv valósul meg, azaz nem kezdünk semmit a kibocsátásokkal, akkor tényleg ezek lehetnek hátralévő életünk “leghűvösebb” nyarai, mert az elmúlt 20 év átlagánál közel tízszer több extrém meleg napra kell majd felkészülnünk.

Ez a sokéves átlag azt jelenti, hogy egyes években akár 30 ilyen napra is számíthatunk országos átlagban, de a leginkább kitett Budapesten és az Alföldön akár a nyár felére is kiterjedhetnek a harmadfokú hőhullámok, ami jelentősen nagyobb többlethalálozással fog járni. Egy hazai tanulmány ugyanis kimutatta, hogy például az extrém meleg 2015-ös nyáron a hőhullámok 17%-os többlethalálozást eredményeztek.

Az írás végül arra jut, hogy fontos az alkalmazkodás, de a tartós hőhullámok esetében elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának radikális csökkentésével és a fosszilis energiafelhasználás gyors és jelentős letörésével leszünk képesek elkerülni a társadalomra nehezedő egészségügyi terheket, valamint a jelenlegit sokszorosan meghaladó többlethalálozást.