Szegedig jött a Monty Python egyik tagja, hogy megnézhesse a Móra-múzeum hun aranykincseit

„Jó lösz ez disznót hajtani” – hangzott el az 1920-as években az ötéves Bálint Józsika szájából, miután a család szőlőjében virágültetés közben talált egy 400 gramm súlyú arany nyakperecet. Később egy magán könnyítő traktoros találta meg a dühből eldobott ékszert, ami végül magához Móra Ferenchez jutott.

A városi múzeum igazgatója azonnal a Röszkéhez tartozó Nagyszéksós-pusztán lévő Bálint gazdához hajtatott, hogy engedélyt kérjen az ásatásra, mert kiderült, hogy arrafelé sütőtökért és almáért cserélgetik az „encsömbencsömöket”. Mint később kiderült, az aranyak

az eddigi legnagyobb hun aranykincslelet darabjai voltak.

Horváth Andrea, a múzeum régészeti osztályának mai vezetője elárulta az Indexnek, Attila hun király „fővárosa” Szeged környékén lehetett. A nagyszéksós-pusztai kincslelet pedig egy előkelő hun vezér máglyaáldozata lehetett, egyes kutatók szerint nem kizárt, hogy maga Attiláé.

Fogas Ottó múzeumigazgató arról beszélt a lapnak, hogy „a nyugati emberek fantáziáját a mai napig izgatja Attila személye és a hun birodalom működése”, így történt az is, hogy az ezredforduló környékén a Monty Python egyik tagja, Terry Jones csak azért utazott Szegedre, hogy megnézhesse a széfben tárolt aranytárgyakat.

A kincslelet a maga nemében egyedülálló, Európa legnagyobb hun aranykincse. Fogas egyúttal elárulta, hogy a szegedi múzeum az összes – csaknem 10 kilogrammnyi – aranytárgyát kiállítja még az idén. Az igazgató szerint a „Minden, ami arany” című kiállításon a legnagyobb érdeklődésre a bronzkori arany lábvért számíthat, ami a fenti képen látható.

Később korabeli aranyérméket is találtak a Hódmezővásárhelyhez tartozó szikáncsi pusztán 1963-ban, amikor egy Józó Erzsébet nevű parasztasszony éppen a pulykáit legeltette a tanyáján. Később még a pulykákat is megvizsgálták fémkeresővel, és összesen 1439 pénzérmére leltek, ám ebből csupán néhány darab található Szegeden.