A Bennett-kenguruk is sokasodtak a szegedi vadasparkban, két kölyök született

Ismét jó hírrel jelentkezett Veprik Róbert, a szegedi vadaspark igazgatója: a teve, zerge, valamint az alpaka és guanakó után két Bennett-kenguru (Macropus rufogriseus) született az intézményben, a látogatók megleshetik a kölyköket kifutójukban, ha éppen nem anyjuk erszényében rejtőzködnek.

A Bennett-kenguruk nagyon kicsi és fejletlen utódokat hoznak világra, így a jövevények születésének időpontját nehéz meghatározni. A nőstények vemhessége 30 nap, egyszerre egy utódjuk születik, amelynek testsúlya az egy grammot sem éri el. A kicsiny általában hét hónapot tölt az erszényben, de az utódok szoptatása 12–17 hónapig is eltarthat. A két kölyök közöl az egyik még inkább az erszényben, az idősebb viszont már inkább kinn tartózkodik.

A kifejlett korukban 13–18 kilogrammos Bennett-kenguruk a mérsékelt égövi erdők és füves síkságok lakói Kelet- és Délkelet-Ausztráliában, valamint Tasmaniában. A fajt betelepítették Nyugat-Európába is, Angliában, Franciaországban és Németországban is élnek vadon, de Magyarországon is felröppen időnként egy-egy hír vadon élő, magántartóktól elszökött egyedekről.

A nőstények ivaréretté válva is az anyjuk közelében maradnak, a hímek azonban elvándorolnak, és ha kell, megküzdenek egymással a párzási lehetőségért, kenguru módra, boksszal és némi lábmunkával. Főleg szürkületkor és éjszaka aktívak, napközben elbújnak pihenni. Fűfélékkel és más lágyszárúakkal táplálkoznak. Ha izgatott vagy melege van, a Bennett-kenguru mellső végtagjai nyalogatásával hűti le magát.

A Bennett-kengurukat elterjedési területükön minden államban törvény védi. Valaha módszeresen vadászták húsáért és prémjéért, emiatt és az erdőirtás következtében jelentősen csökkent számuk, amely azonban az utóbbi időben újra emelkedik. A faj a legelterjedtebb erszényes az európai állatkertekben, mivel jól tűri a hűvösebb hónapokat is, emellett kevésbé harcias, mint óriás rokonai.