Kínai agyagkatonákat bemutató tárlat nyílik a szegedi Móra Ferenc Múzeumban május 26-án, a terrakottaszobrok másolatai közül egy, amely az előtérben fogadja a látogatókat, a korabelit idéző festést kap, erről Hamar Edina restaurátor beszélt pénteken a helyszínen.
A muzeológus a tárlat előkészületeiről tartott sajtótájékoztatón elmondta, a kiállításon félszáz, az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét őrző agyagkatonákkal megegyező szobor látható majd. Ezeket az eredeti figurákról levett szilikonlenyomatokból öntötték. Helyben, Senhszi tartományban bányászott agyagból készültek, méretükben és minden részletükben megegyeznek a sírt őrző alakokkal. Az emberek emlékeiben a terrakottakatonák szürkésbarna, agyagszínű szobrokként jelennek meg, eredetileg azonban színpompás festésük volt. Az élénk színek az idő, majd a feltárást követően az oxigén hatására ma már csak nyomokban figyelhetők meg a szobrokon.
A restaurátorművész arról beszélt, hogy a szobrok készítése – Kr. e. 200 körül – „futószalagszerű rendszerben” zajlott, az üreges törzset, a lábakat, a karokat sablonokba préselve készítették el. A szárítást, majd égetést követően nedves agyag segítségével állították össze a szobrokat. A fejeket külön készítették el erre szakosodott szobrásziparosok, vékony agyagrétegből egyedire alakítva az arcokat. Ezeket ugyancsak a kiégetésüket követően illesztették a szobrok testéhez. Ezután különböző színekkel festették le a szobrokat, külön az arcokat, kezeket, külön a haj vagy a viselet elemeit. Végül a figurák lakkozást kaptak, ez tartósabbá és fényessé tette a szobrokat.
Az üreges szobrok 160–180 centiméter magasak, tömegük 120–180 kilogramm. Az alakok ruházata és festése a figurák a társadalomban, illetve hadseregben betöltött helyét jelezte. A festéshez ásványokból, állati vagy növényi alapanyagokból előállított pigmenteket használtak. De az ókori Kínában készült az első mesterséges pigment is, kén és higanyvegyület felhasználásával, hevítéssel lila festéket állítottak elő Hamar Edina elmondása alapján.
A Móra-múzeum ókori kínáról szóló tárlatának első része május 26-án nyílik. A Kultúrpalota egyik földszinti kiállítóterében több mint harminc, alakzatban álló agyagkatonát láthatnak a vendégek. Ezt az egyik szomszédos teremben a császári sírhely megtalálását, feltárását és a szobrok típusait bemutató kiállítás egészíti ki. A Múzeumok éjszakáján tovább bővül a tárlat. Mintegy 130 régészeti leletet – jáde-, illetve lakozott fatárgyat, kerámiát – láthat majd a közönség a Han-dinasztia korából, melyek a Sanghaji Múzeumból érkeznek Szegedre.
Fotó: Rosta Tibor / MTI