Százhúsz éves lett a szegedi Új zsinagóga, amely Heisler András szerint Európa egyik legszebbje

Százhúsz éve, 1903. május 19-én avatták föl Szeged harmadik zsinagógáját, az Új zsinagógát, az évfordulót csütörtökön ünnepséggel köszöntötték. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének korábbi elnöke beszédében úgy fogalmazott, a zsinagógáknak lelkük van, beszélnek hozzánk, őseink üzenetét hordozzák. De nemcsak lelkük van, emlékhelyekként, szakrális terekként is szolgálják a közösséget.

A zsinagógák mindenhol a közösség adományaiból épültek. A kontinensen így Magyarországon is évszázadok óta jelenlévő zsidóság amúgy is viszontagságos fejlődése a holokauszttal megtört, Európa szerte több száz kicsi vagy éppen nagy zsinagóga, imaház tűnt el vagy vált gazdátlanná. Németországban vagy Ausztriában a nácik jórészt lerombolták a zsinagógákat, de Kelet-Európában sok épület túlélte a vészkorszakot. Számos alig sérült épületet azonban lebontottak a kommunista időkben, így volt ez Magyarországon is.

A rendszerváltozást követően a zsinagógák, mint építészeti emlékek megőrzése előtérbe került a korábbi elnök szerint. Heisler András több zsinagóga rekonstrukciójának folyamatát felidézve arról beszélt, meggyőződése, hogy Európa egyik legszebb zsinagógája,

a szegedi belül is megfog újulni.

Azt, hogy ennek mikor jön el az ideje, nem lehet tudni, erre azonban mind a műemléki koncepcióval, mind a fenntartás, a turisztikai hasznosítás terveivel fel kell készülni.

Kozma József MSZP-s politikus, a szegedi közgyűlés kulturális bizottságának elnöke hangsúlyozta, Szeged büszke zsidó kultúrájára és örökségére. Az Új zsinagóga a város egyik legfontosabb helye, Szeged történelméről, művészetéről, kultúrájáról az épület nélkül nem lehet beszélni. A zsidóság Szeged városiasodásában, fejlődésében fontos szerepet játszott. A közösség első zsinagógáját az 19. század első éveiben építette, 1843-ra egy újabbat emeltek, s majd ahogy az is szűkösnek bizonyult, egy új, nagy templomot terveztek. A legjobbat és a legszebbet akarták létrehozni, és felépítették Magyarország második, Európa negyedik legnagyobb zsinagógáját.

A szegedi Új zsinagóga Löw Immánuel rabbi iránymutatásával, Baumhorn Lipót tervei alapján 1903-ban készült el. A monumentális, 48,5 méter magas épület eklektikus, mór-szecessziós stílusú. Kupolája kívülről barokk stílusjegyeket idéz, belül az orgona feletti bordás kiképzés a gótikát, a karzattartó oszlopok a román stílust példázzák. A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A kupoladob 24 oszlopa a nap 24 óráját, fölötte kék alapon a csipkebokor virágai a hitet jelképezik. Középütt a csillagos ég, a Dávid csillaggal, körülötte a nap kivilágítható sugarai koronázzák meg az égboltot. Az üvegkupola és valamennyi ólomüveg ablak Roth Miksa alkotása.

A gazdagon díszített oltárfal fölötti boltíven a Szeresd felebarátodat mint tenmagadat – és közbeékelve ennek héber megfelelője – idézet olvasható. Löw Immánuel munkássága nyomán annak idején ez volt az első magyar nyelvű felirat zsidó templomban. A szegedi Új zsinagóga volt az első, ahol először hangzott el magyarul prédikáció, és itt kísérte először orgonaszó az istentiszteletet.