Sok tanári szakra egyáltalán nincs felvételiző, de az első helyes jelentkezők száma sem túl biztató

A Szegedi Tanárok Együttműködési Platformja osztotta meg közösségi oldalán az idei egyetemi jelentkezés statisztikáit, melyben az ELTE felvételi adatait mutatták aszerint, hogy hányan jelentkeztek idén tanárképzésre. Bár az összesített adat alapján nem tűnik olyan vészesnek a helyzet – egyébként rengeteg meghirdetett szakra nem is jelentkeztek egyáltalán –, az első helyes jelentkezéseknél már jóval szerényebb volt ez a szám. „Márpedig ők azok, akik ténylegesen tanárok akarnak lenni, nem csak akkor, ha sehova máshova nem veszik fel őket.”

Bár némileg torzítja az adatokat, hogy itt nem csak azok jelentkeztek első helyen egy adott egyetem tanári szakjaira, akik erre a pályára szeretnének lépni, hiszen egy jelentkező több egyetem közül is válogathat. Amennyiben más egyetemet jelölt meg elsőként, az például az ELTE szakjainál nem első helyes jelentkezőnek fog látszani. Az első helyes jelentkezőkről az Eduline készített egyébként egy részletesebb összefoglalót, mint írják, idén kiemelkedően sokan, mintegy 126 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, osztatlan tanári képzésre viszont mindössze 3357-en,

ebből 1595 fő jelölte meg a képzéseket első helyen.

A Telex tudósítója épp a napokban kérdezte arról egy interjúban a tanári tiltakozó mozgalomban régóta aktív Erdélyi Esztert, a szegedi Deák Ferenc Gimnázium tanárát – akinek munkáját a Szegedért Emlékéremmel ismerik el pénteken –, hogy a több évtizedes pályafutása alatt milyen tapasztalatokat gyűjtött a hazai oktatási rendszerről, és miért gondolja, hogy alapos változásokra volna szükség.

Erdélyi úgy fogalmazott, „az egész felülről vezérelt, és ez mindent meghatároz benne. A tankerületek anélkül irányítják az iskolákat, hogy a tanárok vagy a diákok véleményét bármiről is kikérnék”. Szerinte a svéd helyzettel szemben – ahol nem központi tantervet hajtanak végre, és nem a tanárokat méricskélik egyesével – Magyarországon a fenntartó, azaz a tankerület – felsőbb utasításra – megmondja, hogy mi legyen, és „azt végrehajtatják az iskolaigazgatók a lehajtott fejű tanárokkal”.

A kérdésre, hogy miért kell átalakítani a hazai közoktatást, a gimnáziumi tanár azt mondta a Telexnek, hogy a problémák már az óvodákban elkezdődnek: annyira kevés az óvónő, hogy az állami előírások szerint már csak a délelőtti órákban kell szakmai végzettségűeknek a gyerekekkel foglalkozni. Az általános iskolákban pedig egyre nagyobb a tanárhiány. A rendszerből

országszerte 16 ezer tanár hiányzik, ami az összes álláshely tizede.

Erdélyi úgy véli, papíron minden rendben van, de a valóságban nincs elég szaktanár, sok a helyettesítés, viszont a túlórákat úgy könyvelik el, nehogy ki kelljen fizetni, mert arra nincs pénz.

Végül eljutottunk annak a felismeréséhez, hogy a tanárhiány összefügg a tanárképzéssel. „Nem csak az a fontos, hogy hány fiatal jelentkezik tanárképzésre – a reál tárgyaknál egyre kevesebb –, a lényeg az, a végzés után hányan dolgoznak majd a pályán, és sajnos egyre kevesebben” – mondta Erdélyi. A lapnak adott interjújában többek között arról is szót ejtett a szegedi tanár, hogy a státusztörvény életbe lépése után milyen változásokat várnak majd, illetve lát-e az eredményét a tiltakozásoknak.