Szegeden tart a legrövidebb ideig a mentő kiérkezése, de ezt csak az esetkocsi indulásától számolják hivatalosan
Nem a hívástól, hanem a mentőautó indulásától számítva méri az Országos Mentőszolgálat azt, hogy mikor érnek ki a beteghez. Az RTL Híradójában elhangzottak szerint ezzel próbálják elfedni a rendszer hibáit. A mentőszolgálat azzal érvel, hogy a hívás beérkezésétől a helyszínre érkezésig eltelt idő nem lehet alapja a mentési sebesség megítélésének, mert a kocsi küldése előtt számos dolgot fel kell mérni, ugyanakkor sürgős esetekben azonnal indítanak.
Az ügy azután vált a közbeszéd tárgyává ismét, hogy Gálvölgyi János családja 40 percig várt hiába mentőre. Győrfi Pál 2008-ban még arról beszélt az RTL szerint, hogy vannak fehér foltok az országban szép számmal, ahova nem tud a mentőautó 15 perc alatt kiérni. 2016-ban pedig már azt mondta, hogy el kell felejteni a 15 perces kiérési időt, mert nincs hozzá elég orvos és mentőautó. Ez a kiérkezési idő egyébként uniós ajánlás.
A Híradónak az Országos Mentőszolgálat küldött adatokat arról, hogy március elején átlagosan hány perc volt a mentők kiérkezési ideje a mentőautó elindulásától számolva, kizárólag az életveszélyes esetekre vonatkozóan. Ebből az derült ki, hogy a megyeszékhelyeken életveszély esetén nem egészen 6 perc átlagosan, míg Budapesten csaknem 9 perc.
Szegeden tűnik a legjobbnak a helyzet,
itt kevesebb mint 4 perc alatt kiértek a mentők, Veszprémben viszont több mint 9 perc kellett hozzá átlagosan. Országos átlagban 9 és fél perc alatt ért ki a mentő. Pest megyében a legrosszabb a helyzet, utána Baranya, majd Jász-Nagykun-Szolnok megye következik.
Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő viszont figyelmeztet, hogy a bejelentéstől a feladat kidiktálásáig, vagy a kocsi megtalálásáig akár egy, vagy több óra is eltelhet, ezek az adatok erre nem térnek ki.