A Központi Statisztikai Hivatal második becslése alapján az ipari termelés volumene az idén februárban 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól; a munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal.
A feldolgozóipari alágak többségében csökkenést mértek, ugyanakkor a legnagyobb súlyú járműgyártásban nőtt a termelés volumene. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2023. januárinál 0,3 százalékkal nagyobb volt. A KSH tájékoztatása szerint az első becslésben közölt februári adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.
Az ipari export volumene 2,0 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 7,4 százalékkal, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 42 százalékkal bővült. Az ipar belföldi értékesítése 12,2 százalékkal, a feldolgozóiparé 11 százalékkal visszaesett tavaly februárhoz képest.
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
Szintén idén februári adatokat nézve Csongrád-Csanád vármegyében az ipari termelés volumene 0,3%-kal nőtt a tavaly februárhoz képest, a Dél-Alföld régió pedig összességében 1,9%-kal csökkent.
A régióban egyedül Csongrád-Csanád vármegye tudott erősödni, elérve a közel 107,6 milliárd forintos termelési értéket. Bács-Kiskun vármegye ugyan csökkent, de több mint háromszoros az ipari termelés a 336,8 milliárdos értékkel. A régiós sereghajtó Békés vármegye 10,6%-os csökkenéssel, ahol 71,7 milliárd ipari termelés volt idén februárban.
Érdekesség, hogy idén februárra Pest megyén kívül csupán Baranya, Vas, Veszprém és Komárom-Esztergom vármegyék tudtak növekedést felmutatni. Viszonyításképpen az iparosodottnak gondolt Veszprém vármegyében mindössze 194,5 milliárd, Hajdú-Bihar vármegyében pedig 132,7 milliárd forint volt februárban az ipari termelés volumene.