A fenntartható közlekedési módokat népszerűsítő önkormányzat kampány indult Szegeden, a kezdeményezés célja bemutatni, hogy anyagi megfontolások miatt is érdemes autóról kerékpárra vagy trolibuszra, buszra, villamosra váltani. Ezt NagySándor városfejlesztési alpolgármester jelentette be hétfőn.
Az MTI tudósítása szerint a momentumos politikus a Váltson fenntarthatóra! című kampányt bemutató sajtótájékoztatóján azt mondta, az autósok között sokakban hamis kép él arról, mennyibe is kerül járművük használata, ugyanis nem veszik figyelembe az üzemanyag mellett felmerülő egyéb költségeket. A többi közt a kopóalkatrészek, a gépjárműadó, a kötelező biztosítás, a parkolás, az autópályadíjak mellett számolni kell – a gépkocsi teljes birtoklásának időtartamára szétterítve – az autó megvásárlásának költségével is.
Több nemzetközi kalkulátoroldal is működik már, ezek adatai szerint egy átlagos magyar autósnak havonta 100 ezer forintba kerül gépjárműve fenntartása. Az önkormányzat a szamoldki.szeged.hu oldal elindításával nyújt segítséget ahhoz a szegedieknek, hogy eldönthessék, a fenntarthatósági, környezetvédelmi célok mellett anyagi szempontból is érdemes-e az autó helyett más közlekedési módot választaniuk. Az oldalon egy részletes kérdőív kitöltése után mindenki választ kaphat arra, havonta mennyibe kerül neki az autója, sőt, előtte tippelhetünk is.
Az alpolgármester kifejtette, Szegeden a legutóbb 2018-ban készült részletes mobilitási vizsgálat, akkor a város lakóinak háromnegyede használt fenntartható közlekedési módokat. A pandémia idején jelentősen csökkent a helyváltoztatások száma, ezen belül a közösségi közlekedés részaránya is, de az elmúlt fél évben már visszaszorulni látszik az autóhasználat Szegeden.
A Belvárosi hídon és az Algyői úton elhelyezett szenzorok mérései szerint csökken a gépkocsiforgalom és nő a kerékpárosok száma. A közösségi közlekedésben a bérletet váltók aránya idén januárban és februárban pedig visszatért a pandémia előtti, 2020 elején jellemző szintre Nagy Sándor elmondása alapján, aki szerint a változásnak elsősorban inflációs okai vannak.
Fotó: Bálint András / Szegeder