Michael Kaschke professzor, a Zeiss korábbi elnöke az SZTE-n és a lézerközpontban tartott előadást a napokban

Március elején Szegedre látogatott Michael Kaschke, az oktatást, tudományt és innovációt támogató németországi szövetség, a Stifterverband elnöke, a karlsruhei Műszaki Intézet (KIT) címzetes egyetemi tanára és felügyelőbizottsági elnöke, a Zeiss Csoport korábbi elnök-vezérigazgatója. A professzor az ipar és a tudományos élet közötti szakadék áthidalásáról, azok kapcsolatáról beszélt az ELI-ALPS lézeres kutatóintézetben és a Szegedi Tudományegyetemen a napokban tartott előadásain.

Az iparban és az akadémiában betöltött tisztsége folytán mindkét terület jó ismerője, nagy tapasztalattal rendelkezik a kutatás, az oktatás, az innováció és a tudománypolitika terén. Pályafutása elején olyan kutatási témákkal foglalkozott, mint az ultrarövid lézerimpulzusok előállítása és alkalmazása, mely a szegedi lézeres kutatóintézet specialitása is.

A fizikus végzettségű professzor a laborlátogatások után hallgatóknak és kutatóknak tartott előadást az egyetemen az integrált áramkör gyártás alapját képező optikai litográfia fejlődéséről. Gordon C. Moore, az Intel cég egyik alapítójának Moore-törvényként ismert megfigyelése szerint az integrált áramkörökben lévő tranzisztorok száma körülbelül másfél évente megduplázódik, miközben gyártásuk relatív költsége csökken. A finomabb struktúrák kialakításának egyik lehetősége a használt fényforrás hullámhosszának csökkentése.

Az elmúlt 30 évben megvalósított generációváltások során ezt sikerült 248 nm-ről az EUV tartományba, 13,5 nm-re levinni. Az EUV stepper kifejlesztése nemcsak 25 évig tartott, hanem olyan komoly pénzügyi és infrastrukturális befektetéseket igényelt, hogy kérdéses, ebben az irányban lehetséges-e még lényeges további lépés.

Az ELI-ALPS kutatóintézetben a professzor rövid bevezető után az akadémia és az ipar kapcsolatáról beszélgetett a jelenlévőkkel. Véleménye szerint az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és az innovációtranszfer egymásra épülő kapcsolatrendszere helyett két irányú, összefonódó kapcsolatokat kell kialakítani. A hatékony innovációs rendszerhez valójában egy portfólióra van szükség, amely figyelembe veszi azt, hogy az egyes tevékenység fajták átfutási ideje jelentősen különböző. A technika jelenlegi állása alapján megtervezett, úgynevezett

• „step” innováció megvalósulása jellemzően 1–3 év, a meglevő tudást másképp,
• vagy új területen alkalmazó „stretch” innováció 3–5 év,
• míg az adott pillanatban akár elérhetetlennek látszó célokat kitűző „leap” innováció 10 évnél hosszabb

idő után hoz eredményeket. Az utóbbi esetében a kockázatok megosztásához nagyon fontos a kollaboráció, mint ahogy ez a Zeiss által koordinált EUV stepper fejlesztése is megmutatta. A professzor tudománypolitikai változásokat szorgalmazott annak érdekében, hogy a kutatók nagyobb beleszólást kapjanak a pénzügyi források odaítélésébe.