Szegeden feleannyi hó esett 2010 óta, mint 120 évvel ezelőtt
A pár éve Szegeden is irodát nyitó Starschema adattudósai fogták a meteorológiai szolgálat 1901 és 2022 közötti csapadékinformációit, és megnézték, hogy öt magyar nagyvárosban, Budapesten, Szegeden, Pécsett, Szombathelyen és Debrecenben elhelyezett mérőállomások összesített (aggregált) adatai mit mutatnak a havazások gyakoriságáról.
Arra jutottak az Nlc.hu beszámolója szerint, hogy a hóeséses napok száma és a hó mennyisége is folyamatosan csökkenő trendet mutat Magyarországon, emellett a leesett hó is egyre kevesebb ideig marad meg az utcákon és a földeken. A havazási szezon nem tolódik a tavasz irányába: továbbra is a téli hónapokban, főként januárban és februárban hullik a legtöbb, a csökkenés azonban novemberben és decemberben sokkal nagyobb volumenű (relatív és abszolút értékben is), mint márciusban és áprilisban.
A városokat vizsgálva
- egyértelműen Budapesten tapasztalható a legnagyobb visszaesés: 2010 és 2020 között összességében csak 23 százaléka, vagyis kevesebb mint negyede esett le az 1900–1910-es években mért hómennyiségnek.
- Szegeden összességében 51 százaléka esett le a 120 évvel ezelőtti hómennyiségnek,
- Pécsett és Szombathelyen ugyanez az adat 36 százalék,
- míg Debrecenben 34 százalék.
Az egy helyszínen leesett legtöbb hó napi rekordját Pécs tartja: 1936. október 29-én 55,9 millimétert mértek ott. A legkevesebb hó eddig 1989-ben esett, akkor együttvéve 44,2 millimétert regisztráltak az említett mérőállomásokon. Ez viszont kiugró érték volt, az ezredforduló után már hatszor is előfordult, hogy 100 milliméter alatt volt ez az érték. Az elmúlt 120 év csapadékadataiban az utolsó nagy kiugrást az emlékezetes 1987 januári havazás produkálta.