Az MTI beszámolója szerint Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára arról beszélt a felsőoktatási képzések jelentkezési eredményeit ismertető sajtótájékoztatón hétfőn, hogy az immár teljesen elektronikus felvételi eljárás keretében a hazai felsőoktatásba 126 449-en jelentkeztek. A megújított felvételi rendszer 27 százalékkal növelte a jelentkezői számot, továbbá százezer olyan leendő hallgató jelentkezett, akinek nincs diplomája. Ez utóbbi szám 26 ezerrel nagyobb a tavalyinál, ami 34 százalékos növekedés.
Az idősebbek esetében is erőteljes az emelkedés: 32 százalékkal többen jelentkeztek. A legidősebb jelentkező 75 éves, ő germanisztika szakon szeretne tanulni. Hankó Balázs kitért arra is, hogy nőtt a vidéki felsőoktatási intézmények népszerűsége: a nyíregyházi egyetemre 60, a miskolcira 40 százalékkal nőtt a jelentkezők száma, de a dunaújvárosi, a soproni és a veszprémi intézménybe is átlag feletti számban szeretnének bejutni hallgatók. Az államtitkár szerint a magyar felsőoktatásban tizenegy egyetem „elitligás”, azaz a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában van.
A sajtótájékoztató után Csák János kulturális és innovációs miniszter a témában tartott háttérbeszélgetésen az elmúlt hónapokban felvetődött kérdésekre reagálva arról beszélt, hogy a felsőoktatásban ma csökken a lemorzsolódás, mind a hazai, mind a külföldi hallgatók esetében. Ez meglátása szerint annak tudható be, hogy az intézmények sokkal több gondot fordítanak a „diákjólétre”. Csák szerint
az Erasmus-programban saját forrásból biztosítják majd 2024-től a finanszírozást.
A miniszter közölte, 2013-ban a külföldi hallgatók száma 13–14 ezer volt, mára ez több mint 42 ezerre nőtt.
Hankó Balázs a háttérbeszélgetésen elmondta, a jelentkezők száma az alapképzésben emelkedett jelentős mértékben: míg tavaly 65 százalék jelentkezett alapképzésbe, idén ez az arány 70 százalék. Továbbá 74 százalékkal többen jelentkeztek a szakképzésből a felsőoktatásba, mint tavaly. A jelentkezők 60 százaléka nő, 40 százaléka férfi. Az első diplomaszerzésre jelentkezők száma 100 ezerre nőtt, tavaly 74 ezer volt, mindez 34 százalékos emelkedést jelent.
Az államtitkár elmondta, nőtt a vidéki egyetemek népszerűsége: a jelentkezők 57 százaléka Budapestre, 43 százaléka vidéki intézménybe szeretne bejutni, ez az arány tavaly 60–40 százalék volt. Idén mintegy 6 ezren jelentkeztek tanárnak, tanítónak, a tavalyi 4400-hoz képest. A legnépszerűbb képzési terület idén a gazdaságtudományi volt, 21 százalékkal.
Idén 88 074-en jelentkeztek alapképzésre, míg tavaly 63 622-en. Mesterképzésre 21 396-an szeretnének bekerülni, 2022-ben ez a szám 18 193 volt. Az osztatlan képzésre jelentkezők száma a tavalyi 11 090-ről 12 232-re nőtt. Felsőoktatási szakképzésben az idén 4747, tavaly 6285 jelentkező volt.
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder