Szegeden is nagyon drágák az újépítésű ingatlanok, a hazai élbolyba tartozunk négyzetméterárak alapján

Összességében kedvező évet zárt tavaly az újlakások piaca. A lakásátadások száma kismértékű növekedésével párhuzamosan a lakásépítési kedv jelentősen nőtt az ingatlan.com hivatalos adatokat feldolgozó elemzése szerint. Kiderül belőle az is, hogyan alakult az idei év első másfél hónapjában az új lakások kínálata és mennyiért adják azokat.

2022-ben összesen 20 540 lakás épült, ami 3,2 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ezzel párhuzamosan a kiadott engedélyek száma 17 százalékkal 35 ezer fölé emelkedett. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat kommentálva azt mondta, a bizonytalanabb gazdasági környezet, az árak emelkedése ellenére stabil maradt az újlakások piaca.

Az országon belül eltérően változott az újlakások kínálata az elmúlt egy évben. A vármegyeszékhelyeken több mint 40 százalékkal, a kisebb városokban 16 százalékkal nőtt a kínálat, Pest vármegyében és Budapesten pedig 35, illetve 26 százalékos volt a bővülés. A szakember szerint a jelenlegi bőséges kínálat arra utal, hogy kitart az építési kedv és jelentős számban fognak lakások épülni 2023-ban is.

Ez köszönhető többek között annak, hogy az 5 százalékos lakásépítési áfa akár 2028-ig is igénybe vehető. Fontos tényező továbbá, hogy az új lakások energiahatékonysága olyan vonzerőt jelent, ami miatt lesznek olyan vevők, akik a magasabb ár ellenére új ingatlant vesznek a használtak helyett.

„2023-tól egyre hangsúlyosabb szerepet kaphatnak a rozsdaövezetekben épülő lakóingatlanok.”

Balogh szerint ez állhat annak hátterében is, hogy Budapesten tavaly két és félszer annyi építési engedélyt adtak ki, mint két éve.

A szakértő szerint a múlt év második felében lelassult a drágulás üteme az újépítésúű ingatlanoknál. Az ingatlan.com adatai szerint február közepén a Budapesten eladásra kínált lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 1,3 millió forint volt, ami éves összevetésben több mint 24 százalékos drágulásnak felel meg, de a fél évvel korábbi szinthez képest is 7,9 százalékos emelkedést jelent.

A vármegyeszékhelyeken is hasonló forgatókönyv érvényesült, ezekben a városokban az átlagos négyzetméterár éves távlatban 28 százalékkal nőtt, míg féléves összevetésben kevesebb mint 8 százalékkal emelkedett. Debrecen, Szeged, Eger és Veszprém alkotja az élbolyt 920–988 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A legolcsóbb nagyvárosok közé tartozik Tatabánya, Miskolc, Nyíregyháza, Kecskemét és Békéscsaba, ahol 620–698 ezer forintos áron várnak vevőre az új lakások.