Utoljára akkor járt erre a most látható üstökös, amikor a Duna még Szeged felé folyt

Február elsején közelíti meg leginkább Földünket az az üstökös, amely 50 ezer évvel ezelőtt tűnt fel legutóbb bolygónk égboltján és 2022-ben észlelték először, azóta már elhagyta napközelpontját. A jelenségről az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének geográfusai beszéltek.

Az üstökösök olyan égitestek, melyek a Naprendszer pereméről érkeznek, a nap és az óriásbolygók gravitációs tere miatt közelednek a Napunk felé. Néhány száz métertől, akár 10-30 kilométeres átmérőig terjedő magjuk leginkább kőzettörmelékkel teleszórt piszkos hógolyóhoz hasonlítható, mely a Nap közelébe érve por és gázfelhőt bocsát ki magából.

„Az üstökösök megjelenése a csillagos égbolton sok ezer éven át babonás félelemmel töltötte el az embereket: járványokat, királyok bukását, pusztító háborúkat jövendöltek a csillagjósok, asztrológusok. A modern tudomány már jól ismeri az üstökösök mozgását, Kepler törvényei és a newtoni fizika révén könnyen és gyorsan ki tudják számítani mozgásukat, illetve hogy várhatóan mikor lesznek ismét láthatóak” – magyarázta az egetemi hírportálnak Szilassi Péter, az SZTE TTIK Földrajz és Földtudományi Intézetének egyetemi docense.

Szilassi hozzátette, az üstökösök mozgásának tanulmányozása révén sikerült megcáfolni olyan, több mint ezer éves dogmákat, mint a változatlan égbolt, vagy a geocentrikus világkép. Mivel a magjuk minden napközelpont elérésekor jelentősen csökken, ezért az életútjuk végén szétesnek, és a világűrben keringő, kőzetdarabokká, meteoridokká válnak. A magyarországi égbolton mostanában látható C/2022 E3 (ZTF)-üstököst 2022-ben észlelték először és 50 ezer évet kell várnunk következő visszatérésére. Az, hogy merre pillanthatjuk meg a napokban, arról az Időkép bejegyzése ad magyarázatot.

A korábbi ittlétekor a legutóbbi jégkorszak enyhébb, de éghajlati szempontból nagyon ingadozó periódusa zajlott, erről már Sipos György, az SZTE FFI egyetemi docense beszélt a portálnak. Ekkor alapvetően még a neandervölgyi ember élt Európában mivel a Homo sapiens megérkezésére 45 000 évvel ezelőttig keleltt várni. Érdekes továbbá, hogy 

ebben az időszakban a Duna még Szeged felé folyt, s itt találkozott a Tiszával,

ami pedig a Nyírség területét délről kerülve a Körösök irányából érkezett. Ezeket a kérdéseket a Földrajzi és Földtudományi Intézet Földtani és Őslénytani, valamint Geoinformatikai, Természet és Környezetföldrajzi Tanszékein a legmodernebb módszerek segítségével részletesen is kutatják Sipos György szerint.