A Dél-Alföldön megtöbbszöröződik a trópusi éjszakák és a forró napok száma a jövőben az SZTE klímakutatói szerint

A Szegedi Tudományegyetem klimatológusai a Hungarian Geographical Bulletin nevű folyóiratban publikálták kutatási eredményeiket, amelyek alapján már a következő évtizedekben döntő időjárási változásokra kell felkészülni az egész dél-alföldi régióban. Ezek hatására jelentősen átalakul többek között a fűtési és a hűtési energiafelhasználásunk és több lesz az extrém időjárási esemény is az évszázad végére.

„Megdöbbentő eredményre jutottak” a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének munkatársai az intézmény közleménye szerint. Kutatásuk A városklíma és a klímaváltozás extrém időjárásra gyakorolt együttes hatásának modellezése című projekt keretében valósult meg és olyan változásokat prognosztizálnak, amelyek mindannyiunk életére hatással lesznek a következő évtizedekben.

„A várható klímaváltozást ez esetben 13 regionális klímamodell átlaga alapján elemeztük, így ez a lehető legpontosabb jövőkép. A modellek fejlesztése során egyre több folyamatot értenek meg és építenek be.  Ennek kapcsán megfigyelhető egy negatív trend, sajnos egyre súlyosabbá válnak az előrejelzések, a pesszimista forgatókönyv esetén” – mondta Gál Tamás, az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi docense a közlemény szerint.

A tanulmány is megerősíti, hogy az éghajlatváltozás enyhítésére és az alkalmazkodásra irányuló kezdeményezéseknek prioritást kell élvezniük. Az eredmények alapján az évszázad második felére hazánk területén:

• A trópusi éjszakák (a napi minimumhőmérséklet nagyobb mint 20°C) száma 3–4-szerese lehet a jelenleginek.
• A forró napok (a napi maximumhőmérséklet nagyobb mint 30°C) száma megduplázódhat.
• A fűtési energiaigény 20–40%-kal csökkenhet.
• A hűtési energiaigény 60%-kal növekedhet és megközelítheti a fűtési energiaigény mértékét a Dél-Alföldön.
• A heves csapadékos napok száma 20–40%-kal növekedhet.
• Az összefüggő csapadékmentes (aszályos) időszakok hossza 20%-kal növekedhet.

Mint írják, az eredmények felhívják a figyelmet a változásokra, és segíthetnek más éghajlatváltozási tanulmányokban, éghajlati stratégiákban és éghajlati alkalmazkodási tervek kidolgozásában.

„A klímaváltozás oka az emberi tevékenységgel járó üvegházgáz kibocsájtás.

Fontos kiemelni, hogy ez tény. A tudományos közösség 99 százaléka egyértelműen egyetért ezzel. Lényegében minden tevékenység, ami fosszilis energiahordozó felhasználásával jár, hozzájárul ehhez, így a kommunális fűtés, elektromos áram felhasználás, közlekedés, szállítmányozás, ipar és a mezőgazdaság is” – tette hozzá Gál Tamás.

A kibocsájtáscsökkentés, a nemzeti és Európai Uniós törekvések, valamint a nemzetközi klímaegyezmények mind azt a célt szolgálják, hogy a cikkben megjelenő, kevésbé pesszimista forgatókönyv felé haladjunk. A tudósok szerint azonban egyéni szinten is fontos a cselekvés. Főként az energiahatékonysági beruházásokat (lakásszigetelés, energiatakarékos eszközök használata) és a klímatudatos gondolkodást (autó helyett kerékpár vagy közösségi közlekedés, télen nem veszünk Dél-Afrikában termesztett gyümölcsöket) fontos kiemelni.

A tudományos közösség már megfogalmazta a lépéseket, amelyeket meg kell tenni annak érdekében, hogy a klímakatasztrófát elkerüljük. Az egyének felelőssége abban áll, hogy mindenki megtegye az adott esetben akár gazdasági vagy kényelmi szempontból kellemetlen lépéseket is, különben jóval súlyosabb kihívások várnak a társadalomra néhány évtized múlva, írják.