Feltörték a felsővárosi templom padlóját, közel háromszáz éves sírokat rejtő altemplom volt alatta

„Kevés olyan izgalmas dolog van, mint leereszkedni egy kriptákkal teli, elfeledett altemplomba – legalábbis régész szemmel” – állítja a szegedi Móra-múzeum régészeti osztálya Facebook-bejegyzésében. Csapatuknak tavaly alkalma nyílt erre: egyelőre a történet előzményeiről írtak, illetve néhány képet mutattak be decemberi posztjukban, a legújabb kutatás menetétről és eredményeiről ígéretük szerint egy másik alkalommal számolnak majd be.

Mint írják, a történet valójában 2011-ben indult, amikor a szegedi felsővárosi Szent Miklós Plébániatemplom felújítási munkálatait tervezték, mely még 1754–1767 között épült, barokk stílusban. Valaha altemploma is volt az egyházi épületnek, melyet az 1879-es nagyárvíz után zártak le végleg, ezt írott források bizonyították. Emellett a ferences rendi szerzeteseknek és az egyházközség tagjainak tudomásuk volt a hajdani lejáratok helyéről. Ugyanakkor a kétezres évek elején a templom padlóján repedéseket is felfedeztek, mely alatt egy jókora üreg volt sejthető.

Egy évvel később, 2012 szeptemberében hosszas előkészítés és számos vizsgálat után áttörték a padlót a templombelsőben, és utat nyitottak az akkor több mint százharminc éve lezárt altemplomhoz. Itt a helyszíni felmérések szerint 63 épített sírhelyet találtak, melyből 39 érintetlennek bizonyult. A zárt kripták némelyikén jól olvasható feliratok látszódtak. A legkorábbi kiolvasható dátum 1751 volt, míg a legkésőbbiek közvetlenül az árvíz előttről származtak.

A régészek számára világossá vált, hogy az altemplom bejárható része nem húzódik be a szentély alá. Érdekes viszont, hogy a szerzetesek emlékezete szerint az egyik lejárat az oltár mögött helyezkedett el, így elképzelhetőnek látszott, hogy további, lezárt traktusok is rejtőzhetnek még a templom alatt. A felújítási munkálatok – ezzel együtt a további kutatások is – 2012-ben végül elmaradtak.

A Móra-múzeum csapatát azonban nem hagyták nyugodni a föld alatti kripták, így az egyház támogatásával roncsolásos kutatási engedélyt kértek, hogy felmérhessék a kripták állapotát, majd 2022 szeptemberében – szinte napra pontosan a padló tíz évvel azelőtti feltörése után – a régészek leereszkedhettek az altemplomba. Hogy a régészekből, antropológusokból, egy restaurátorból és egy geodétából álló csapat pontosan mit látott a templom alatt, arról képeket mutattak.