Két hónapra bezár a Móra-múzeum: új fűtési megoldásokat kell keresniük, ha nem csökkennek az energiaárak

A Móra Ferenc Múzeum korábbi bevételeit a működésre kellett költeni, az energiaválság nem kíméli őket sem. Fogas Ottó igazgató abban bízik, hogy a téli szüneten kívül sikerül majd más megoldást találni jövőre az energiaköltségek mérséklésére.

Fogas Ottó múzeumigazgatót a Telex kérdezte a jelenlegi helyzetükről, aki elmondta, 2023 első két hónapjában a Tisza parti főépületen kívül zárva lesz a mellette lévő Vár és Kőtár, a Fekete ház rendezvény- és tárlatközpont, a Kass Galéria kiállítóterem, a Varga Mátyás Színháztörténeti Gyűjtemény és Kiállítóhely, valamint az ötezer négyzetméteres raktárbázis is.

Fogas elmondta, a gazdasági és a munkaügyi részleget egy önkormányzati épületbe helyezik át, ugyanis a béreket fizetni kell, az ügyek intézése nem állhat meg. A főépületben a három gázkazán által felmelegített 11 ezer liter vizet pedig szivattyúrendszer mozgatja, ezt a rendszert nem olyan egyszerű ki- és bekapcsolni. Az önkormányzat engedélyezte, hogy 13–15 fokot tartsanak ott, ahol az szükséges, de a festmények és más műtárgyak megóvása érdekében hetente többször ellenőrzik majd az épületben a páratartalmat és a hőmérsékletet.

Az ablakokat nem tudták kicserélni a két éve zárult felújításkor,

mert a ház műemléki jellege miatt nem lehet bármilyen nyílászárót beépíteni. Ezeket eredeti formájukban legyártatni hőszigetelve sokkal nagyobb költséget jelentett volna, mint amennyi megtakarítást. Fogas szerint az átlagos energiamennyiség mintegy 30–40 százalékát takaríthatják meg a bezárással, ugyanakkor új fűtési megoldásokat kell keresniük (napelem, hőszivattyú, termálvizes fűtési rendszer), ha nem csökkennek az energiaárak.

„Nem vonulhatunk mindig téli álomra, mint a medvék.”

A Móra Ferenc Múzeum számára adott állami támogatás normatíváját a városnak való átadáskor, 2013-ban állapították meg, amit gyakorlatilag azóta sem emeltek. A Telex tudósítójának azt is elmondta az igazgató, hogy az egyik 16 év szakmai gyakorlattal, két nyelvvizsgával és két diplomával rendelkező dolgozójuk jelenleg alig minimálbért keres.

2018-ban, a főépület felújítása és a koronavírus-járvány előtt a múzeum a kiadásainak majdnem a 90 százalékát a saját bevételeiből teremtette elő. Fogas Ottó szerint „a szegedi múzeum az országban az egyetlen, amely évek óta folyamatosan bizonyítja, hogy gazdasági értelemben is életképes.” Szerinte azért, mert évek óta rendeznek nagy közönségsikerű időszaki kiállításokat, azok bevétele fedezte a működési költségeket.

Néhány adat a látogatottságról:

• 2014-ben volt az eddigi legsikeresebb időszaki kiállítás: A fáraók Egyiptoma című tárlatot 114 ezer látogató nézte meg.
• 2016-ban a Pompeji – Élet és halál a Vezúv árnyékában című kiállítás 101 ezer látogatóval zárt.
• 2018-ban az USA-ból érkezett az Évmilliók urai – Élethű dinók Amerikából bemutató, ami 98 ezer érdeklődőt vonzott.
• 2019–2020-ban az eddigi legnagyobb mértékű teljes felújítás történt a főépületen, ekkor zárva voltak.
• 2021-ben, a járvány miatti korlátozások után megnyílt az új kilátó a főépület tetején, ahova az elmúlt másfél év alatt 38 ezren vettek belépőjegyet.
• 2021-ben rendeztek kiállítást Erzsébet királyné életéről: Sisi – Királyné feketén-fehéren címmel, ezt 43 ezren látták.
• 2022 nyarától a Cowboyok és indiánok című kiállítást már több mint 40 ezren látták, bár pénteken már zárul.